Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)
Sergő Erzsébet: Rákospalota népi táplálkozása
csüt.; hamisgulyás péntek; mákosguba szomb.: paprikáskrumpli vas.; húsleves, savanyukáposzta rántva, füstölthússal, rozskenyér J_acso_rára legtöbbször a déli maradékot ették. Ennek az étkezésnek időpontja változó volt, általában 6-7 óra körül történt. A téli étkezés két kedves eledelét, s annak készitásét az alábbiakban ismertetjük: a göJLŐdin a palotaiak szerint a legjellegzetesebb palotai étel a következőképpen készült: a hajában főtt krumplit meghámozták, megtörték, liszttel, sóval és egy kis zsirral összegyúrták és forró vizben kifőzték kis gombóc formában. A mák osgub a tésztáját ugy készitették el, mint ahogy a hosszura nyújtott tésztát. Kifőzték, elvagdalták, azután kisütötték, mákkal, cukorral megszórták. "Ebből ugy jó palotaiassan jól bezabált az ember. A régi öregasszonyok jól tudták késziteni." Ha a mák már fogyóban volt, akkor prézlivel ették. Ezt a két ételt, - a gölődint és a gubát tartották leginkább laktatónak. Ünnepi étel a húsleves volt, amit marhafartőből készítettek. A hus kilójáért 32 krajcárt fizettek. Olcsónak tartották, ennek ellenére az adatközlők azt is hozzáfűzik, hogy a szegénynek mégiscsak ünnepen kerülhetett az asztalára. A századfordulóig a téli étkezés tésztája a _táska is. Ez rétestészta, grízzel töltve. A rétestészta ebben az időben még goromba, vastag, nem olyan vékony, mint a ma készitett. A kelt tészták közül a lekváros és mákos buktik-ot ismerték és kedvelték. Egyéb süteményt vagy tésztafélét nem készitették, mert a fehérlisztet sajnálták "nyalánkságra" elpazarolni. A fehérliszt azért olyan becses, mert az üzletben veszik. Ebből csak a husieves tésztája, a gyermekágyasnak szánt "csörege" /herőce/, vagy a "pampuska" készült. Ezenkivül csak az év jeles ünnepein készítettek fehérlisztből tésztát: karácsonykor és húsvétkor pusztakalácsot, újévkor
