Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Sergő Erzsébet: Rákospalota népi táplálkozása

káposztásrétest, Luca napján pedig mákoskalácsot. Ez utóbbi étel készítésében a Luca-napjához fűződő termékenységvarázslás nyomait találhatjuk meg. A nyári étkezések száma, ideje és mennyisége a hoszszabb napnak ós nagyobb munkateljesítménynek megfelelően lényegesen különbözik a télitől. Hajnali négy óra körül volt a reggeli, 10 órakor a früstök, 1 órakor az ebéd és este a vacsora. A reggelire adott pálinkát a gazda osztotta szét, ehhez a gazdaasszony reszeltlevest vagy sültkrumplit adott a családnak. A téli és a nyári reggeli mindenben megegyezett, - az időpontot kivéve. Früstökre szalonnát ettek kenyérrel: hozzá cseresznye paprikát vagy ujhagymát fogyasztottak. A nyári rendszeres, egész hétre megszabott ebéd a következő volt: hétfő: krumplileves kedd; bableves, füstölthussal szerda; sárgakása vagy gerslileves, préslis-, mákos- vagy turóstáska estit.; húsleves péntek: gerslileves vagy sárgakásaleves, gombóc szomb.; paradicsomleves, tört- vagy pörköltkrumpli vas.; husieves és savanyukáposztafőzelék i nyári mezei munkák idején a mezőn fogyasztották el az ebédet. A nagygazdák az ebéd kiszállítására egy külön lovat tartottak. Brre a célra rendszerint egy kiöregedett állat is megfelelt. As akkori ebéd zsömlesgombóc, köleskása, birkahús, turóshaluska volt. Fakanállal fogyasztották el. A szegényebbek gyalog, kerek kosarakban vagy pántokban vitték ki az ételt a mezőre. A kerek kosárra való birkahúst 16 krajcárért vették a hentestől. A pántnak négy sarkáról hosszú madzagok lógtak, ezeket összekötötték és igy kényelmesen vitték a bennevalót. Izeket a pántokat korábban a cigányok, később a kötelesek készítették. A pántokba cserépedényt tettek és