Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Sergő Erzsébet: Rákospalota népi táplálkozása

-ZUhogy a tüzelővel takar okoskodhassak. A nyári konyhának általános alaprajzát nem lehet megadni, mert itt nagyon kevés kötöttség van a bútorok elrendezését illetően. A bútorok elrendezését semmilyen hagyományos rend nem diktálja. A"rőgi konyha" berendezésénél még találkozunk bizonyos törekvéssel, ami arra mutat, hogy a bútoroknak meghatározott helyük van. Igy pl. a székek az ágy előtt állitva, a tükör az asztal fölött a falon lógott stb. A modern nyári konyhában ilyen rendet nem találunk. Itt most már kizárólag a zárt téren belül megadott hely dönti el a bútorok helyét. Miután megtárgyaltuk a parasztrétegek konyhájának berendezését, nézzük meg a szegényparaszti sorból kikerülő gyári munkás feleségének konyháját. A munkások közül rendszerint három-négy család lakik egy házban. A ház eredetileg a szokásos palotai hármas osztású parasztház volt, azonban már korábban hozzáépítések váltak szükségessé, hogy több családot fogadhasson be. Rendszerint több testvér, vagy pedig két generáció él együtt a régi családi házban. Mindegyik család lakása három helyiségből áll: szoba, konyha és a régi kamra, - a "spejz". A konyhaszekrény, a vizespad, a stelázsi, a karospad és az asztal a régi konyhából való. Ezeket a bútorokat a szóbanforgó konyha gazdája anyjától örökölte, a padot a nagyanyjától. A konyhaszekrény és a stelázsi berendezése is megfelelt a "régi konyhá"-énak. A konyha tehát megtartotta főző- és lakószoba jellegét. A rendszeres tisztálkodásra már nagyobb gondot fektetnek. A konyhában állandóan helyet kap a mosdó is. Ez az eredmény is az üzemi, illetőleg a városi hatásnak tudható be. A legszembetűnőbb különbség a munkás és a paraszt konyhája között az, hogy a munkás konyhájában nincsen ágy, mig a paraszt konyhájában mindig van. A konyha a munkásnál már nem szolgál hálóhelyiségül. Ezt a funkciót a szoba veszi át, melynek határozott karaktere ezáltal kezd kialakulni. A