Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)
Sergő Erzsébet: Rákospalota népi táplálkozása
kevésnek bizonyul, - itt fagyasztják a kocsonyát, itt tartják a töpörtyűt, a lesütött hurkát, kolbászt, hájastésztát, pogácsát. Kenyérsütés után gyakran ide kerül a kenyér is, hétfőn pedig rendszerint itt áll a vasárnapról maradt sülttészta is. Ez különösen ott alakul igy, ahol valamilyen oknál fogra két, vagy több család szorul össze egy házba. Ilyénkor t.i. az eredetileg kamrának szánt helyiséget konyhának használják és ehhez csatolják a második szobát. Amennyiben ilyen kényszerű összeszorulás szükségessége nem áll fenn, általában a hátsó szoba szolgál lakó- és gyakran háló helyiségül. Azok a gazdák,akik ujabb, modernebb bútort vásárolnak, azt a lakó és nem a tiszta szobába teszik. Igy az uj bútor nem annyira a dicsekvés, mint inkább a használat tárgyát képezi. /A városiasodás egyik jele./ Az első szobában megmaradnak a régi palotai bútorok. A két szoba után, külön bejárattal van a kamra, a kamra után pedig az istálló. Az azonban már nem szerves tartozéka a háznak, hanem annak csak a falához épitett rész. Az egész ház előtt végig fut a fa vagy sároszlopokkal alátámasztott tornác. A tornác ujabb jövevény a ház építészeti elemei között) szintén csak a mult század vége óta építik a házak elé. A ház padlózata földes és csak a nagyobb gazdáknál padlózzák egyik vagy másik szobát, illetőleg kövezik a konyhát. A régebbi házakban gerendás mennyezetet találunk, de ma már inkább a vakolt mennyezet az általános. Kovák József 1913-ban irt tanulmányában azt állítja, hogy a régi házak tetőszerkezete szelemenes volt. Ennek korára vonatkozóan azonban ő is azt irja, hogy "...a jobbágyság korában volt általános*. A mi időnkre ez a szerkezet már teljesen eltűnt, helyét a szarufás foglalta el. Ezt a tetőszéket már ácsmester készíti, míg az előbb emiitett szelemenes tetőt a gazdák építették közös munkával. Tetőfedésre a mult században a nádat és a rozs-zsupot használták. Tüzrendészeti és gazdasági okok miatt azonban
