Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Kríza Ildikó: A "táltos" a "táltosfitu" mesetipusban és e képzet hiedelemmondaí vonatkozásai

elején a testvéreivel szemben általában segítő szándék, jóindulat jellemző, pl. iáikor a boszorkány házánál vannak, s megtudja a hős, hogy a házigazda meg akarja őket ölni, megmenti testvéreit éa azok lovait is."Fogd a bátyájaid kalapját, oszt tedd a lyányok fejibe. Se hamar, mer ha késel, nagy baj lesszí

1,27 ... N

i lyányok annya meg valami bördöngős asszon rőt,a hun a kalapot látta mindnek elvágta a nyakát nagy késsel, azt hitt, hogy azok a legények!"

2

® Másutt: "Menjetek haza kedves testvéreim, a kincsből a részeteket vegyétek ki,az én részemet adjátok az Öregeknek!"

29 Másutt: "Dobrozsina megébredt, s észrevéve, hogy a tizenkétfejű sárkány hazaérkezett, s gondolta hogy itt baj lesz

s mert hát ő táltos volt, fogta hát a három piros pokrócot, s dobta magukra, s a fehér lepedőket a három házi lányra. 1 tizenkétfejű sárkány mikor bement a fehér lepedők alól befalta a három leányát."

30 De az is kiderül a meséből, hogy a táltost minden jósága ellenére sem szerették, irigykedtek rá: 1. "Mikor eltőtt egy idő, a testvérek megirigyelték, hogy Dobrozsinának olyan jő dolga van a gyermekek mellett, s kezd tek árulkodni a felséges királynénak."

3

* 2- "A két nagyobbnak terhesebb munkája volt, Osavatnak, azért irigykedni kezdtek reá. Pedig Oisvát sokszor juttatott egy-egy jó falatot nekik is, mikor tehetett a királyi asztalról. Utoljára az irigység arra vitte őket, hogy csalfaságra vetemednek, s az ő jó öccsüket bevádolták a királynál."

32 A hiedelemmondaban gyakori, hogy segít a bajbajutottakon, de ez a segítség egészen más jellegű. Sokkal inkább objektív segítség való élettel kapcsolatos, mint ahogy a monda valóságábrázoló tulajdonsága ezt természetszerűleg magával is vonja. Pl. a fáér menők nem találtak kitermelt fát, nagy bajukon a táltos segít megbiztatván őket "Annyi döntött fa lesz reggelre, amennyit akarnak."

33