Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)
Kríza Ildikó: A "táltos" a "táltosfitu" mesetipusban és e képzet hiedelemmondaí vonatkozásai
A táltos jóindulatú hatalma különösen a boszorkány gonoszságával szembeállítva lesz egyértelmű, s ez egyaránt jellemző a hiedelem-történetek képzetvilágára és a mesei elképzelésre* A mesében a gonosz boszorkány kezei közül menti ki hatalmával testvéreit, s a mondák tanúsága szerint is a "boszorkány gonoszságával szemben a táltos jóindulatú hatalom* Szívesen segít az embereken." 3 * Meg kell azt is jegyezni,hogy a hiedelemben jő és gonosz táltos is szerepel, tehát itt gazdagabb a képzetkör, mint a mesében. Jól észlelhető ez egy-egy viaskodás leírásakor, mikor a jó táltos győzelme jő termést, a gonosz táltos győzelme pedig szárazságot,hét évig tartó Ínséget eredményez.A mesebeli táltosviaskodásban ilyen élesen a kettő nem választható el egymástól. Az ilyen viaskodások csak azt döntik el melyik táltos hatalmasabb, erősebb, - különösen a táltosló esetében. A hiedelembeli kettéválást, a jó és gonosz táltos jelentkezését a mesei képzettől külön kell vizsgálni, mert itt a keresztény morál kettősségét kell látni, mint ahogy a mondák általában is sokkal közelebb állnak a keresztény világképhoz - mint előbb erről már szóltam - a meséknél. A táltos természetfeletti képességei között a kutatók igen nagy fontosságot tulajdonítanak az alakváltoztató képességnek . Már Ipolyi is, mint fontos jellegzetességet említ "tehetségében áll alakját változtatni, különféle állat formát vehet magára." 35 Az átváltozás a mesékben és mondákban egyaránt gyakran előfordul, s valóban egyik kiemelkedő sajátsága a táltosnak. A kettő között azonban különbség van, mert a mondában csak akkor változik, amikor viaskodásra kerül sor /általában bika vagy csődör lesz/ míg a mesében más alakot is felvesz, a feladatok teljesítése kapcsán. Mint már említettem a mese és monda közti kapcsolatot ezen a típuson keresztül leginkább a táltosviaskodásnál láthatjuk. Itt sokszor egymáshoz nagyon hasonló módon fogalmazódik meg a cselekmény. A mondának itt van legkevesebb köze a valósághoz, s ha olyan elbeszélőtől halljuk, aki ismeri
