Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Sárosi Bálint: Népi hangszerek

4. Ilyenek fényképét /a szegedi Városi Múzeumból/ 1. Kodály Z.; A magyar népzene, Budapest 1961, X. tábla. 5. Olyanfajta dudáról, aminek egy további un. höppentó* vagy höppögetó sípja is van, nem tudunk. Malonyai erről szőlő értesítése félreértésre adhat alkalmat. L* Malonyai Dezső: A magyar nép művészete III. Budapest 1911. 239. Malonyai megjegyzését Viski I. is átvette) 1. A magyarság néprajza II» 434. Kodálynak egy 1923-bÓl származó jegyzete /kéziratban/ azt tanúsítja, hogy a Komárom negyei les községben a duda fúvóka ját /nem sípját! / nevezték hő p pe ntyu- nek. 6. 1. Bartók Béla: A hangszeres zene folklóréja Magyarországon. Zenekőzlöny 1910-11* 141. és A magyar nép hangszerei. Bthn. 1912. 110. Mindkét helyen közöl aprája-motívumokat. 7. Kodály i.m. 65. Ugyanitt Kodály apraja-motívumokat is közöl. 8. L. Bthnographia 1912. 114. Ugyanitt megjegyzi, hogy Bihar megye déli részén a románok is használnak hasonló értelmű kifejezést; gyorsabb táncukat maxunfrelnek /=ap~ rózó/ nevezik. 9. Vargyas Lajos: A duda hatása a magyar népi tánczenére. Különlenyomat a MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei VIII. 1-4. számából. 10. Bthn. 1912. 110. 11. Kodály i.m. 115. 12. Manga i.m. 13. L» ökrös László; A szőregi tőkeitúrások. Alföldi Tudományos Gyűjtemény II. 1946-47. 146. Mihálka i.m. 88. lapján névszerint is felsorol hat híres szegedi dudást a századforduló idejéből, akikre több mint félévszázad távlatából is emlékeznek még a szegedkörnyékiek s akik közül a leghíresebbnek, Csonka Bukusza Tanács Ignácnak emlékét többek között Juhász Gyula is megörökítette egyik nevezetes versében /Ének Bukusza Tanács Ignácról/.