Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Sárosi Bálint: Népi hangszerek

14. L. Vargyas i.m. 11. A Mihálka által felsorolt dudások egyike, Bóca Matyi, mindig feleségéről együtt járt, aki a dadával együtt énekelte a dallamot /i.m. 88. 1./. 15. 1. Yiski Károly: A hagyomány tárgyai. A magyarság néprajza. II. 435. Bajeczky Benjamin: A gyöngyösi pásztormisék. Zenetudományi tanulmányok IY. Budapest 1955. Mihálka Gy. i.m. 87. Kodály a régi menyhei karácsonyi énekekről szolra ezt irja: "...éjféli mise alatt szokás rolt néhány olyan nóta, amilyenre "táncolni is lehetett volna". Ahogy pedig az akkori kántor megeresztette hozzá az orgonát; "tisztára ugy szolt, mint a duda". Bthn- HYII.évf. /1916/ 221-4. Szabolcsi Bence figyelmeztet arra, hogy a dudát a 16-17. században nyugati országokban templomi célra is használták. G.M* Artusi-ra hivatkozik, aki a ferrarai San Yito apácakolostor zenekarában említi a dudát. L* A XVII* század magyar főúri zenéje. 25. sz. jegyzet. A magyar zene évszázadai I. Budapest 1959. 273. 16. Egy ilyen varázshatalommal rendelkező alföldi dudás, Tulok Balog Márton, emlékét idézi Szűcs Sándor; Pusztai krónika c. könyvében /Budapest 1946. 127./ 17. 1* Bartók Ithn.-beli cikkét /1912/. 18. Kodály i.m. 60. 19. Részletes ismertetését, valamint a duda ázsiai és európai rokonságának részletes Összehasonlítását 1. Bartha Dénes; A jánoshidai avarkori kettőssíp. Bpest 1934. 20* A felsorolt ábrázolások a Magyar Nemzeti Múzeum birtokában vannak. Beprodukeiójukat 1. Keresztury-Vécsey-Palvy: A magyar zenetörténet képeskönyve. Budapest 1960. 21. Bichard Bright; Travels fron Vienne trough Lorer Hungary, with somé Bemarks on the State of Vienne during the Congress in the Tear 1814. Edinburgh 1818. E műnek két