Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)
Takács Lajos: Mese és olvasmány egy mesefenntartó közösség életében
idegenek a szóbeliségben megismert verses,vagy prózai történetektől g as ilyenek pedig - tékát nesekirónátok, históriás könyvek, romám-töredékek - a nnlt eaáaad régén nár igen kőiismertek voltak a falnsi polgárosodó emberek kösött is s igy nem *<eit nenés e nesélőnek ses rátalálnia* Eteket as olvasnányekat astán Qaada J. nemosapán elfogadta, hanem, minthogy még igen érésen benne élt a szóbeliségben, sót a szóbeliséget fenntartó kösöseég aktiv tagja volt, át is formálta s az igy átsserkesstett történeteket adta tovább nár, mint teljes jogú meséket* S a mesehallgatók pedig éppen Gazda T* József tehetsége és tekintélye kö vétkest ében azokat sl is fogadták teljes jogú mesének. Íz az állapot aztán a szóbeliség olyan arányú megváltozását idézték elő, amelyre eddig még nem volt példa: a szöveg és stilusa egyre nagyobb nyomot hagyott as olvasón s ez a változás idővel meglátszott az elmondottakon is* A me sélő sem a történet témáját, sem a szerkezetét nem tudta eléggé meseszerűvé tenni s as irodalom igy közvetlenül és egyre nagyobb hatással ömlött a szóbeliségbe* Gazda T. Józsefnél as olvasmányok ilyenforma visszahatása még nem lehetett nagy. Egyrészt a szóbeliségnek is több társadalmi alapja volt s esők a tényezők, amelyek a mesével szervesen összefüggnek és azt beágyazzák /hiedelmek, babonák, stb./] még hatékonyan éltek, másrészt pedig - s ez ebből következik - a mesemondás hagyománya még életerős volt s mindentől függetlenül is csupán mint egyszerű szokás, konvenció, erősen szembehelyezkedett az újítással* A hallgatósága közül senki sem emlékesett olyan történetre, aaely a mesétől lényegesen különbözött volna. Viszont a fentebb vázolt gazdasági és társadalmi fejlődés közben tovább haladt. A gazdálkodásban fokozottabb mórtékben gépesítettek, /a pusztákon gőzekét alkalmaztak, cséplőgépeket, korszert ekéket használtak stb./, s as állandó cselédséggel racionális korszeréi gazdálkodással biztosították a nagyobb terméshozamot. Ilyen gazdálkodási formák