Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)
Sergő Erzsébet: Rákospalota népi táplálkozása
zért nagy mennyiségben szokták Őket minden háznál savanyítani, mert mindegyik megterem. Íz ecetesuborka télire a következőképpen készül; "Fölforralom az ecetes vizet, mikor kihűl ráöntöm az uborkára, Syolc napig ugy hagyom és akkor kötöm le, akkor olyan szép tiszta mmrad." Télen hus mellé, disznóöléskor eszik. Az uborkát, paprikát, zöldparadicsomot és a kisdinnyét együtt is el szokták tenni télire. Ilyenkor legyalulják és együttesen savanyitják. Innék "savanyuság" a neve. Ujabban a vizesuborka eltévé sível kísérletesnek és meg vannak vele elégedve. Különösen a gyomorfájósok szeretik, mert nem olyan savanyu mint az ecetes. i.J^stölés Ízt az eljárást a disznóölés során tárgyaltuk. Uli Wsi készséff A Palotán általánosan legjobb fősóasssoaynak tartott Cinkota vagy Harangozó Mári néninek főzési készsége a következő: Levesek; Zellerleves, Krumpligombóc leves, husieves, lencseleves, paradicsomleves, gombaleves, kaporleves, gulyás-, sóskaleves, borsóleves, esigatészta-, metélttészta-,kookatészta-, reszelttószta-, hagymásleves, savanyutojás leves, bableves, zöldségleves, krumplileves. Főzelékek; sárgarépafőzelék, paradicsomos krumplifőselék, paradicsomos káposztafőzelék, spenót, krumplifőzelék, zöldbabfőzelék, tökfőzelék, zöldborsófőzelék, káposzta, kelkáposztafőzelék, feltétnek pedig zsömlepufedli. Hasok ; Kirántott hus, fasirozott, pörkölt, a csirke, tyúk, kacsa és pulyka különböző elkészítési módjai, fujtott hus, főtt hus, egybesült disznóhús, töltött borjúhús, dinsztelt marhahús. Kelt tészták , vajas tészták, főtt tészták, rétes.