Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Sergő Erzsébet: Rákospalota népi táplálkozása

feletti részre kerülnek a füstölthas-félék: húsok, sonka, kolbász stb* 1 padlásnak a feljárat felőli részén Tannak rendszerint azok a konyhabútorok, konyhaessközök, amelyek már elárultak és hasznosítani nem tudják őket. 1 bútorokkal szemben lévő oldalon ran a vöröshagyma helye. 1 vöröshagyma mellett, de ettől gondosan elválasztva van a csöves kukorica. 4.Jtemra íz ma már rendszerint önálló kis épület a házzal szemközti oldalon. Itt ládában vagy zsákban áll a liszt, bödönben a zsír, polcon az ételmaradék stb. 1 megkezdett szalonnának, kolbásznak is itt a helye. Babot, lekvárt és általában a nem mindennapi igényeket is kielégítő élelmiszereket is itt tárolják. Izeken kívül a kamrában vannak a hordók is, a szőlősgazdáknál. A fűszereket a konyhában a "kászliban, a tojást a szobában az ágy alatt a szalmakosárban, a kenyeret a konyhai stelázsin vagy azt is a kászliban tartják*

1 • 5.^DjjSznóölásselJcsjp^ inig a sóban áll a hus a kamrában, - vagy ennek híján az első szobában, - van a helye) füstölés után a padlásra kerül. Itt két egymással szembenálló ragfáről drót lóg le, melyre keresztbe egy rudat erősítenek. Erre akasztják fel a kolbászt, oldalast, sonkát, szalonnát. A töpörtyűt még télen elfogyasztják, ha csak nem szánják arra az időre, amikor a mezőre mennek dolgozni. Utóbbi esetben ugv tartósítják, hogy a kisült töpörtyűt üvegbe teszik és a zsírral leöntik. Igy a megromlás veszélye nélkül tárolják, gyáron szívesen fogyasztják zöldpaprikával vagy salátával, paradicsommal. A szabadtüzhelyes konyha idejében a zsírt pincében, "keményfabödőnyben" tartották. Innen cserépbögrében, esetről esetre vitték fel a főzéshez szükséges mennyiséget. Ma zo-