Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)
Sergő Erzsébet: Rákospalota népi táplálkozása
mint pl. a külön tányér használata. Változtatásaiknak nem gyakorlati okát adják, hanem azt a magyarázatát, hogy a közös tányér nem illó. ígyik ilyen adatközlőnk anyja ujasszony korában sok njitást vitt férje családjába. Mikor ez az aszszony férje családjába került, azok akkor még közös tányérból ettek. 6 azután bevezette, hogy mindenkinek külön tányérja legyen. ízt az epizódot a következőképpen mondotta el: "Mi nem ettünk egy tálból. Itt is, - /a férje családjánál/, - külön szedtem magamnak. ízt látták a többiek és azután már ők is szegyeitek egy tálból enni* 1 . "Mikor idekerültem, anyósom mákostésztát csinált. Körülülték a tálat, ugy ettek. Én külön szedtem magasnak. Hálunk mindenkinek volt külön tányérja. Tizenegyen voltunk testvérek, mégis külön ettünk." Bs a példa egyúttal rávilágít arra is, hogy az ujasszony milyen ujitő szerepet tölt be férje családjánál, is előbbi adatközlő, mivel menynek ment, nem szólhatott bele a konyha körüli teendőkbe. Változtatásait mégis bevezethette, mert anyósa megbetegedett és az ebédet neki kellett megfőznie. Főztje nagyon izlett anyósának, aki később, korára valé hivatkozással átadta neki a főzés feladatát és tisztjét. Azontul a főzésben, füszerezésben, a tészta metélésében stb. az ő izlóse érvényesült. A változásnak van még egy jelentős állomása, amelyet feltétlenül meg kell említenünk. Tudniillik a reggeli pálinkázás a tejeskávé fogyasztásának adja át a helyét. A pálinka elmaradásának okát abban látják, hogy az 1310es években nagy mozgalom indult az alkoholfogyasztás csökkentésére, ügyanakkor a pálinka árát tízszeresére emelték. Valószínűnek látszik, hogy ez utóbbi volt a lényegesebb ok. A tehenek számának növelése pedig magával hozta a tejes ételek, - ezek közül pedig különösen a reggeli tejeskávé, - fogyasztásának szokását.
