Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)
Sergő Erzsébet: Rákospalota népi táplálkozása
ókba. Késük, bicskájuk csak a férfiaknak volt. A tálat az asztal közepére tették, és meghatározott sorrendben mindenki belekanalazott az ételbe. /Tál szavunk valószínűleg finnugor korbeli, póző- és egyúttal felszolgáló faedényt jelentett. 1 / A kö zös tálból evést a mult század utolsó éveiben váltotta fel a külön tányér használata. /Tányér szavunk valószínűleg szlovén kölcsönszó az olasz tagliére vágódeszka szóból. / A fatányér használatára nem emlékeznek. A mult század végén cseréptányérból ettek, a XX. század első éveiben pedig porcelántányérból. Abban az időben, amikor már általánosan el volt terjedve a külön tányér használata, - a XIX. sz. utolsó éveiben, - a tálalás kötelessége a gazdaasszonyra hárult. Csak a napszámosnak nem tálalt, mert ő maga vehetett a tálból tetszésszerinti mennyiséget, de csak egyszer. Másodszor már nem vehetett a tálból. Az evéshez a kenyeret mindenkinek a gazda osztotta szét. A cseréptányérok rendes helye a vizespadka alsó polcán volt. /A vizespadka fölső polcán a vizeskannák voltak, amelyeket a fafaragó tótok árultak./ A mult század végén, amikor még sok család élt nagycsaládi közösségben, az anyós, - az öreg gazdaasszony, - főzött, mint ahogyan általában a többi belső munkát is ő irányította. A2 anyósnak ez a szerepe összefügg azzal a gazdasági ténnyel, hogy a tőke, a közös vagyon, a gazda és a gazdaasszony kezében volt. Mikor az anyós már nem birta a főzéssel járó sok munkát, többnyire a legidősebb menyét tanította be. Azontúl ez a menyecske irányította a konyha életét. A vezető szerepnek ezt az átadását, és a menyecskék főzni-tanulását azonban nem szabad ilyen sematikusan fölfognunk, mert az idők folyamán mindegyik menyecske megtanult főzni. /A gyerekágyas menyecske nem tudja ellátni a konyhátj a szoptatós menyecske mezei munka helyett házi munkát végezi stb./ Hovatovább minden asszony megtanult főzni anyósától, vagy a többi menyecskétől. Igy azután, amikor a század végén a nagycsaládok megválakoztak, minden asszony már bizonyos
