Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Sergő Erzsébet: Rákospalota népi táplálkozása

- m 1 mai zománcos edény is erre a sorsra jut, ha végleg elromlott. Ebben a fejezetben a konyha fejlődését vizsgáltuk. Arra igyekeztünk rávilágitani, hogy az izlés változása, a főzéstechnika fejlődése, az ételek mennyisége és minősége milyen kapcsolatban volt a konyha ós a konyháészkózök fejlődősével és annak gazdasági és társadalmi okaival. III. A táplálkozás rendje l._J^századforduló_ig a/ Életkorok szerint A HI-H. század fordulójának éveiben nagy változások történtek Rákospalotán a táplálkozásban.Ennek a változásnak a konyha fejlődésével való összefüggésére már az előző fejezetben rámutattunk. A változás többi okának tárgyalására a következőkben térünk rá. A különböző életkorú emberek táplálásában bekövetkezett változást a csecsemő táplálásának ismertetésével kezdjük. A mult század végén az anya elsőrendű kötelessége a csecsemő szoptatása. Innék gyakorlati értelmet is tulajdonitottak. lem annyira a gyerek egészségét tartották szem e— lőtt, hanem abból az általános hiedelemből fakadt, hogy a szoptatós asszony nem esik teherbe. Sokszor ez a szempont is vezette őket abban, hogy néha két éves korukig is szoptatták a gyereket. A nyári munka idején, - ha a gyerek még nem volt féléves, - a szoptatás szükségessége felmentette az anyát a mezei munka végzése alól. A szoptatós asszony otthon maradt, ellátta gyermekét. Egyúttal pedig a többi gyermeknek és a mezőn dolgozó felnőtteknek is ő főzött. Ebben az időben ugyanis még nagyon sok helyen nagycsaládban éltek és a többi asszony otthon hagyott gyermekeiről is a szoptatós asszony gondoskodott. Ha a gyermek már csak reggel és este szopott, anyja a többiekkel dolgozott a mezőn. A kisgyerek, ha még este és reggel szopott, napköz-