Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Igaz Mária: A szarvaskői ólaskertek

hettek: a Punyi Koka Józsefé* /21/, a Kiss Ferencé /26/, "Meleg-hadé " /16/. A 900-as érek körül épült kh. négy, a többi ennél ujabb. Legújabbak az 1946-ban épült Kis Miklós féle /24/ és a Mező István féle /10/. Ebben az évben egy csűr is épült újonnan. Nagyságuk igen különböző, általában 4-5 állat van bennük: 2 ökör, 1-2 tehén, és borjuk. A legrégibbek egyike,a Tóth Márton és József féle /11/, 26 a. hosszú és 6 a széles. A Bertha István féle /15/, ami 20-30 éves, 15 m. hossu,7 m. széles. A két éve épült Mező István féle /10/ 9 m. hosszú, § a. széles. Kétségtelen, hogy csökkennek a méretek, az állatállomány fogyott, különösen a mult háború folytán és nem épitenek több családra számítva istállót.Magasságuk 2.40-3 a. as ereszig. Épités. A gazda családja, ha elég számos, maga épiti fel as istállót. Kőművest azonban mindig fogadnak, mert mesterember nélkül nem lehet csinálni. Az ismerősök, rokonok eljönnek "segíteni" ugy, hogy "nem kell nékem semmi, nem pézér csinálom", amiért viszont ebédet kapnak és, amint az más munkánál is van, viszontmunkát* Falak. Az emlékezet szerint legrégibb istálló fából volt* Erről azonban csak a 82 éves Tóth József beszél: "Gömbölyű fábul vót kifaragva, ravásbul,a fa egymást fogta.Szánkán volt, mint a hidas,télbe elhúzták* Be T

<5t tapasztva sárral, meg bemeszelve"* Más senki nem tud a faluban fából épült istállókról, pedig egész bizonyosan voltak, hiszen as 1810-es években a templom is fából volt Szarvaskőn. Az 1887es térképen faház azonban nincs feltüntetve. FaistállófiBk emlegetik sokszor a fonott, paticaból /itt "pacsit"/ késsült épületet. 1900-ban még volt ilyen,sőt állítólag még 10 évvel ezelőtt is,ezért erre jól emlékeznek* Fonásból volt, sárral betapasztva. Döngölt földből, "verett földből" még ma is áll egy lebontott faldarab a Kis József szérűjén, /volt Tenki Imre