Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Igaz Mária: A szarvaskői ólaskertek

telek/, de már legtöbben vályognak tartják,mert nem ismerik, pedig az öregek szerint gyakori épitőanyag volt 50-60 éve. A deszka zsaluzás nyoma jól látszik a kőkeményre száradt földfalon. As egyes rétegek közé vékonyan szalmát, rőzsét raktak ez fogta az egész falatj 1948-ban bontották el. illitólag 60 éves volt. Vályogból szintén épülnek ólak, kőből is 60-70 év óta, de ritkán használják külön, hanem együtt a kettőt.A követ Egerből hozzák, mert az itteni kő nem jól faragható. Az alap magasan kb. 1 m-ig kő, a sarkok, mintegy pillérek 70-90 cm szélesen szintén kőből vannak, az ablakok, ajtók szintén kővel vannak körülrakva. A fal közbülső tere vályog, néhol kődarabokkal megérősitve. Tisztán kőből épül néha a hátsó fal. A vakolat "sank"-bál készül, ami apró kavics és nem messze az ólas kertektől a legelőn tul található. Vizesen sárga tapasztóanyag készül belőle. Maltert cementből vagy mészből kevernek. Meszelve majd mindegyik istálló volt valamikor, csak már lekopott legtöbb és nem meszelik újra. Az újonnan épült istállók fehérre meszeltek. A falba kivül és belül fa fogasok vannak embermagasságnyira verve. Tetőzet

. Az 1860-as Hunfalvy-féle metszeten Szarvaskőn majd csupa ágasfás ház látszik s erre a szelemenes szerkezetre emlékeznek is az öregek. Bizonyára az istállók is ilyenek voltak. A mostani istállók szarufás szerkezetűek. A szarufák a falgerendára vagy koszorúra, fektetett keresztgerendákra támaszkodnak. A faalkatrészek durván faragottak. A vértelek a régi istállókon /Tóth Márton, Punyi József/ fonott, később deszka, néhol fel van falazva, vagy farazatos. A deszka vérteleken padlásajtó is van néhol, amihez létrát kell támasztani. A Punyi Albert és Vargha Nagy Imre istállóján külön padfeljáró van: a tetőn kis gádoros ajtó van kiképezve. A tetőtzsuppal, "zsuffal" fedték régen "felverett" szalmávaljma már csak 5 szalmatető van meg. A zsup u.n. w

fe-