Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Igaz Mária: A szarvaskői ólaskertek

nyába, de sokáig nem Toltak ott, "jobban szerettük a szabad életet". A felszabadulás óta azonban természetszerűleg megnőtt a bányamunka tekintélye*Ahol két «férfi Tan a családban, ott az egyik bányamunkás, sőt már a nők sem szégyellik, hogy bányába menjenek. Az a réteg, amelyik azelőtt summásnak,cselédnek ment, most mind bányász, amellett müreli a kapott földjét is. Jellemző, hogy a harmincas évek legnagyobb gazdája, Punyi István is "a bányából szerzetté a földet", igaz, hogy inkább vállalkozó Tolt, "a mérnökkel egy Tolt, ő számolt el, ugy oszt ő nem törte a köTet", de szerzett vagy 30 holdat. Település és gazdálkodás 1. Településforma Szarvaskő, amint már említettük, szük kis völgyben Tan összeszorítva. A falu két részből áll: a völgyben van a lakott rész, kb. 1 km-re pedig az istállók telepe, az u.n. "tanya". Mellette van a legelő, mögötte pedig a lankás völgyekben a szántók, amik után as u.n. Almár völgyben a rétek következnek. Sz az elrendezés a falu gazdálkodásában egyik legfontosabb befolyásoló tényező. A környék helynevei Pesty szerint a következők: "Szőllőhegy /hegyrész/, itt Telekesy püspök szőllő sétány lugasai ós tőkéi itt-ott még most is találhatók} Leshely} Smérnyakj Bor dülő} Setótvágás} Myugodói dülő /szántó/} Huszár lápa} Földszakadás) Kecskefar, és dülő /erdő és szántó/} Majorhogy} Szállás /hegytetőn, szérűskert és marhateleltető gunyhókkal/} Hegyeskő dülő /hegytetői szántó/} Pallag /szántó/} Setétlápa} Dormándinégödre", stb. Ezek közül a helynevek közül egyedül a "Szállás" érdekel minket, amely elnevezést ma már a "tanyára" nem használják. A majoroldal név nem azonosítható semmiféle urasági majorral. Nagyrészt ma is használatosak ezek az elnevezések. Ma a patak jobb partján van a település magva a hegy-