Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Igaz Mária: A szarvaskői ólaskertek

oldalon a templommal. Efelett van a parton egy ucca, az tun. Mars és két zsákucca, amik éppúgy a hadas település nyomait viselik magukon, mint a halparton lévő néhány házhői álló u.n. Borsod, amelynek udvarain több ház épült egyvégbe. Tóth József 82 é. szerint is "össze-vissza épült a falu, ahogy szaporodtak". A házak számát illetőleg a következő adataink vannak: Bázak száma: 1766 1827 1864 1909 1895 1900 1930 1950 Bázak száma: 14 38 48 76 62 76 111 123 A faluban mindenki ugy tudja, hogy kevés ház volt itt azelőtt. A múlt háború után volt nagyobb épitkezés. Az udvarok általában nagyon kicsinyek, 40-60 négyszögölesek, azoknak is egy része partra megy fel. A Borsodban hosszúkás, keskeny telkek vannak, végükkel a hegyhez érve, felettük gyümölcsössel.A középső részen még ennél is kisebbek, ezeknek azonban van kertjük a patak völgyében. Bemutatunk itt vázlatosan néhány ilyen szük udvart.A hegyoldalon néhol planirozással alakitották a telket,elhordták a földet. Az udvarokon a család szaporodásával meghosszabbítják a házakat, "egy haj alá" épitkeznek, igy mindig szűkülnek az udvarok. A család helyére ujabban már idegenek is kerülnek, akik megveszik a házrészt és igy a keskeny udvar még nehezebben lesz elviselhető* Az udvarok szük volta az az ok, amit leggyakrabban megjelölnek a falusiak, mint amiért az istállók kikerültek a faluból. "Kicsi a térhely", az istálló még csak elférne, de a szekér nem tud megfordulni benne. Amikor még kevesebb ház volt, nagyobbak voltak az udvarok, amint az a Hunfalvy-féle képen is látszik. "Elfért tagosztályig a faluba az istálló, mer kevés volt a nép" /Punyi Kóka József 72 ó./. "Idebent a faluban több istálló volt, mer mióta én tudom, épült odakint