Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Igaz Mária: A szarvaskői ólaskertek

I» Szarvaskő általános ismertetése Természeti viszonyok Szarvaskő Heves megye keleti szélén Bgertől 9 kilométerre északra fekszik a Bükk hegységben,az Észak-Déli irányú Bger patak nagy Nyugat-Keleti fordulójánál, ahol az alig 100 méter szóles völgy egy 500 méteres szakaszon 300 méterre kiszélesedik. A kb. 200 méteren fekvő kis völgyet hirtelen emelkedő meredek hegyek veszik körül: a 313 méter magas Várhegy, a 444 méteres Keselyő-hegy, a 370 méteres Major tető, távolabb pedig a 369 méteres Hegyeskő. A falut körülvevő meredek, erdővel borított hegyek között egy 250 méteren fekvő keskeny völgy vezet át 1 kilométer hosszúságban a Hegyeskő környékére, ahol a hegyoldalak lankásabbak és szántóföldi müvelésre alkalmasak.A szántóföldek előtt a völgy végén fekszik a térképeken "Tanya" néven jelzett szérűskert csoport, 369 méter magasságú kis fensikon. Bttől délfelé húzódik a nagyjából négyszög alakú müveit terület, amin kivül csak az Sger patak fordulója után van a balparton még egy kis enyhébb lejtésű szántott rész, az u.n. Nyugodó. A környék szépségéről minden iró megemlékezik, tiszta levegője és közeli erdői miatt lett'kedvelt nyaralóhely. A termőréteg a falu területén általában kevés és vékony. Talaja az 1940-es talaj felvétel szerint nehéz kötött nyirok agyag, nagyrészt kőtörmelékes, néhol vizállásos, kavicsos. A legelők területe nagyrészt sziklás, vékony termőrétegű. A talajnak ezen a nehezen művelhető voltán fordul meg Szarvaskő egész gazdálkodása. Az 1720-as összeírás szerint "Földjük semmi sincs a müvelés lehetetlensége miatt", így teljesen az állattenyésztésre vannak utalva,amit viszont a hegyes terep miatt nem folytathatnak kellő mórtékben. /U-