Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 8. évfolyam, 2-4. szám (Budapest, 1963)

Dankó I.: Lápolás a Gyepesen

- 375 tűzifa aztán kosárban úszott a kívánt helyre. Menetközben ugyanugy igazgatták a kosarakat, mint a lápokat. Egy-egy kosárban 1-2 mázsa fát úsztattak. Többet nem igen lehetett belőle vízre engedni, mert elült. Tűzifának a görcsös, görbenövésű, törött, repedt fákat aprították össze és egyszerre 5-6 kosarat is útnak indítottak. Mint a lápokat, ezeket sem kötötték össze, a kosarakat is egyedül, szabadon hagyták. Tűzifának leginkább a bükkfát vágták, ezt kereste a közönség is, de az a néhány iparos is, akinek tűzifára volt szüksége mestersége folytatásához, mint például a fazekasoknak Békésen, Gyulán és Szalontán. Sajátságos, de a lápolók nem nagyon szerették a vizet. Ismerték, de nem szerették. Úszni például alig tudott közülök egy is. Ebből elég gyakran keletkezett baj, mert felborult a hajó, kirántotta a lápolót a csáklya a hajóból és bizony nem egyszer odaveszett. Nagyon jól ismerték a vizet. Tudták, tudniuk kellett, hogy hol milyen mély, hol milyen a húzása, hol van a jó éjszakázó hely,hol, mikor milyen az áradás vagy az apadás stb. Tudták, hogy hol vannak a jó halászó helyek, hol van ivóviz a környéken, a falvakhoz hol vezet a legrövidebb ut vizén, szárazon. Iamerték a víz színét, játékát, előre megmondták,hogy lesz-e eső, hirtelen nyári zivatar, hova kell elhúzódni, ha valamilyen veszély van. Ismerték a vízi világ einden madarát, halát és egyéb állatát, de növényét is. 1 madarak hangját tudták utánozni. Leginkább ezzel jelezték ki- és hollétüket egymásnak útközben. Ismerték a madarak éberségét, tudták, hogy hol raknak fészket, mikor tojnak, számithatnak-e tojásra. A nagy halakat csáklyára is szedték, figyelték a halak vonulását, tudták hol, milyen hal található. Ismerték a varsák helyeit, néha maguk is tettek le egyet-kettőt, A róka és farkas életmódjának ismerete révén nem okozott számukra különösebb veszélyt egyik sem. Legtöbbször csáklyával vagy fejszével tették őket ártalmatlanná. Figyelték a növényvilágot is. A nádvirágzás a java munkában találta a lápolőkat, a gyékény friss