Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1963)

* rendje, kiszogálta a katonaságot,akkor nősült meg". Ha ez soká váratott magára, az idősebbek rossz szemmel nézték: "csak haszontalankodnak, lier nem haszon az: kocsmáznak. Megházasodni meg kell!" A jövendő házastárs kiválasztásánál a legdöntőbb tényező a megélhetés biztosítása volt. Ez különböző formákban nyilvánult meg a társadalom egyes rétegeinél. A földdel bíró jógazda családok a sziík értelembín vett megélhetésen tul arra is néztek,hogy a házasság által módjuk gyarapodjon, a házasság emelkedést is jelentsen. Ez a fő szempont megszukítette a házasodási lehetőségeket e réteg gyermekei számára. "A gazdalány nem ment el szegényhez". Szemmel láthatólag e rétegnél volt a szülők szava legerősebb a párválasztásban, a földdel kapcsolatos határozott igényt illetően. A kisföldü rétegnél is határozott törekvést láthatunk a házasság révén legalább annyi föld szerzésére, mint amennyi a házasulandónak volt. Maguk a házasulandók - és itt már a szülők befolyását csekélyebbnek látjuk - alapvető szempontként tfízték maguk elé.Néhány jó megfogalmazásuk pontosan kifejezi e törekvést: "igen gondosan vót az élet. Számítottam, hogyha olyant kérek, hogy semmije sem lesz, akkor ... ráfizetek, mer a szegénység nagy vót, föld kevés vót. így abba kellett ügyekeszni, hogy akit elveszek lányt, annak is valamije legyen,csak ugy lehetett megélni. Neki is vót, a feleségemnek egy kis földje,nekem is." Vagy: "... ragaszkodtak egy máshoz, hogy nekem es legyen egy kis földem, meg neked es.Hogy meg tudjanak élni." "Szegény legény szegény lányt kellett vegyen." A minimális földtulajdonnal rendelkezők, vagy földtelenek^ ha földdel bírót nem kaphattak, arra törekedtek, hogy valamilyen mesterséghez értőt találjanak, pl. "vót ... mestersége,varrónő volt,ami többet ér,mint három hold föld". Vagy általában, ha szakértelemmel rendelkezőt nem is, az életre való ügyesebbet keresték. A fölfelé törekvés, a jobbmóduakkal való házasodás egyes esetekben sikerült. Ilyenkor is az alapvető szempontok érvényesülése keretében. Például "vót olyan, aki a szegényt es megszerette, mert ügyes volt". Esetleg, ha csak leánya volt a jógazda családnak, "vej"-ként került oda szegényebb legény. A vejet azonban maga az apa igyekezett körültekintően megválasztani. Az udvarlás során keresték a jobbmódúakat, próbálkozásuk esetleg sikerrel járhatott. "Beismerték, hogy a lánynak sok földje van. Rajta ragadott a legény a leányon." Többen is törekedtek egy-egy jobbmódu nagygazdalányért: "azt kérjétek meg, mert annak sok földje van." A gazdag leánynak egyéni tulajdonságai, szorgalma,munkabírása nem volt döntő. "A házasság anyagi szempontból történt.Szere-