Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1963)

a feleségét is megtisztelték; "nasznagyasszony^-nak nevezték. Szertar­tásokban nemigen volt aktív része a násznagyoknak. Sokkal inkább mond­hatjuk, hogy ügy kezelték, mint a vendégek közt a legeifiét. Sz a lako­dalmon pl. az elhelyezkedésben is ki?ejeződött:étkezéseknél helye min­dig a főhely, tehát a menyasszony, vőlegény után következett. Ha azon­ban a keresztapa násznagy! funkciójának nem tudott eleget tenni, akkor inkább csak keresztapának szólították a lakodalmon. A násznagy és násztárs felesége egy-egy kis kendőt kapott a lakodalmas családtól. "Vőfék", "nvuszolyók" A közeli rokonságból kerültek ki elsősorban:testvérek, unoka­testvérek voltak. Ezek után lehetett még szomszéd, vagy jő barát. Szá­muk különböző volt, a lakodalom nagyságától függően. 100-200 pár ven­déges 48 órás lakodalomban 12-20-ra is szükség volt. Kivált közülük a "nagyvőfély" és a "nagynyuszolyó", akiknek szertartásos szerepük is volt, a többiek részben mint a menyasszony és vőlegény kísérete, szin­te testőrsége, s éfzonkívül mint segítségek szerepeltek. Nyoszolyók,vő­félyek mindkét háznál kellettek.A nagyvőfély és nagynyoszolyó a legkö­zelebbi rokon: fiú vagy lány testvér volt, s-a többinél idősebb. Szem­pont volt, különösen a nagyvőfély, de a többi vőfély megválasztásánál, hogy ügyes legyen, és lehetőleg már a vőfélységben is gyakorlott.A vő­legény nagyvőfélye feladata volt a mnlt században a lakodalmi gazdával együtt a vendéghívás. Ebben a században ezt a szerepet már nem gyako­rolták. A mátkásodáson "a nagyvőfély kisérte a gazdát, esküvő után Ő táncoltatta meg a menyasszonyt a templom előtt s adta át a vőlegénynek. Régebben a perecért menés is az ő előjoga volt. A vőlegény közelében ment esküvőre menet és jövet. A vőlegény nagy nyoszolyója szintén el­ment a mátkásodásra. Bokrétavitelnél viszont a menyasszony nagynyoszo­lyó ja ment elsősorban, iltalában a menyasszony nagyvőfélyére és nagy­nyoszolyó j ára, mint minden tisztségviselőjére kevesebb feladat hárult. Esküvőre menet és jövet a vőlegényt két nyoszolyó és azon túl két vő­fély, a menyasszonyt két vőfély és azon tul két nyoszolyó kisérte,ezek között volt a nagyvőfély és a nagynyoszolyó. A nagyvőfély és nagynyo­szolyó kiemelt szerepe az ülésrendben is tükröződött: a vőlegény(meny­asszony közelében ültek, a vőfélyek közül egyetlen volt, aki ült, a többi felszogált.A vőlegény vőfélyeinek feladata volt « nagyvőféllyel együtt a perec elhozatala, s menyasszonyvitelkor szép lovaskiséret szolgáltatása. A vőfélyek fel-adatának másik része a házimunkában való részvétel volt, nevezetesen faaprítás a főzéshez, udvarseprés, aszta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom