Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1963)

lok, székek összeszedése a meghívottaktól, - az asztalok ki- és behor­dása étkezésekkor és az ételek behordass.Ottmaradtak a lakodalomban vé­gig. A vőfélyek dolga volt még a lakodalmas házat jelző fenyőfát az erdőből meghozni, s ők is állították fel. A vőfélyek,különösen a nagy­vőfély minősége sokat számított a lakodalom sikerességében. Egy gazda szerint "ha vőfély gyenge, megette a fene a gazdát". A menyasszony nyoszolyói feladata sirató estén a százfüaranyozás, bokréta-készítés, valamint a bokréták másnapi elvitele volt. ők kísérték a menyasszonyt esküvőre, s vették körül, mikor a vőlegény násznépe érte jött.Utoljára a kontyolói menetben látogatták meg a vőlegény házánál.A vőlegény nyo­szolyóinak kevesebb szerep jutott,legjelentősebb a menyasszony elhoza­talakor,mikor a menyasszony szekerén ültek,& kettő közülük a két zász­lót tartotta. Mindkát házhoz tartozó nyoszolyóknak feladata volt a la­kodalomhoz szükséges edény összegyűjtése a meghívott családoktól, s a mosogatás. A leányok nem sokáig maradtak a lakodalomban, este már haza kellett menniök. - A vőfélyek ruhája a vőlegényéhez volt hasonló, csak a kalapjuk melletti bokréta volt kisebb a vőlegényénél. A bokrétákat a menyasszony és nyoszolyók készítették el számukra. A nyoszolyók szin­tén a menyasszonyhoz hasonlítottak ruházatban, fő megkülönböztetőjük a fej vi seiet volt. Hajukat két ágba fonták. Rokolyájuk kevésbé volt dí­szes a menyasszonyénál: rendszerint egyszínű teveszőr volt, nem lehe­tett egyforma a menyasszonyéval. Télen ők is bundát és szokmáriyt vet­tek, ujabban berliner kendőt. A vőfély bokrétát csak egy lakodalomban viselték, utána gyerekek kezére került, akik elszaggatták. - A menyasz­azony és vőlegény csak a vőfélyeket ós nyoszolyókat kérte fel maga, tisztségük elvállalására. "Örömapa" és "örömanya" Saját gyűjtésünkben csupán ezeket az elnevezéseket sikerült megtalálnunk mind a vőlegény, mind a menyasszony szüleire vonatkoztat­va. Tudunk azonban arról, hogy a menyasszony szüleit "busapa" és "bús­anya" elnevezéssel illették.^* A házasságkötés ünnepélyes,szertartásos cselekményeiben kevéssé volt szerepük. Az apák lánykérésen folytathat­tak egymással vitát, alkudozást. A lakodalmon legjelentősebb szerepük a búcsúztatásnál volt, s a vőlegény szüleinek az új menyecske befogadá­sánál. A lakodalom folyamán ki se mentek a telekríl,se az esküvőre nem mentek el,se a többi felvonulásra (kontyoló, kalácsmeghordozás). Annak ellenére hogy megvoltak a lakodalom fizetett rendezői, munkásai s az önkéntes segitségek, a szülőknek folyamatosan kellett figyelniük, hol

Next

/
Oldalképek
Tartalom