Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1963)
(317) Mind : (énekli elmenőbe;) Isten áldja meg. e háznak gazdáját, Töltse be az ur házát kamaráját! öreg : (tréfásan bekiált:) Lütse fel az Isten fejfeles fazékját! Ábrahám Gyula gyűjtése. Sajó-vámos. V. (318) Első bojtár ( bejön:) Hopp Isten, jó napot! Lám én is itt vagyok, Paitásim kint vannak, Betlehemmel járunk. Ezen hirmondonak Mit felelsz jó uram? Szabad-e bejönni?! Mind (kivül énekli:) Nagy fényesség tünt elő szemembe, Egy angyali szó hangzott fülembe; Hogy Jézus született, Jászolba tétetett Betlehembe. Nosza pajtásim már siessetek! Hogy velem együtt bejöhessetek. Lám már én indulok, Utamnak fordulok, Kövessetek! (A szobába jönnek s a betlehemet az asztalra teszik:) Angyal ; Pásztorok, siessetek Betlehembe, Ott van az Ur Jézus jászol közepébe'' Qtt áll Mária felette. Ctet dicsérjük és áldjuk érette! Kies mező felett A néma éjszakán Angyal harmónia Zeng a pásztor tanyán. Örvendetes ének |s sziveket ható; Dicsőség Istennek! Tisztán kihallható. Dicsőség, dicsőség. Megváltó született
