Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1963)
Megváltotta huntól Az emberiséget. Szabadság hajnála Dereng a lelicekea, Erkölcsi új haza virul a népeken, örülj és örvendezz Halandó léteden, üljön minden öroa Első boi ;ár . Hopp, uram, grácsia! Legyen engedelem, Hogy ez úri háznál Bátran szól a nyelvem. Azt mondja a deák: Yeniat amice! Ne legyen előttem Sár és viz semmi seM Pusztáról most jövök, Már alig pihegek} Hogy ha megengedik: [tten le ;)i íenek! Második bojtár : Pásztorok siessetek Betlehembe! Ott van az Ur Jézus a nagy víg ijrömbe». Betlehemnek útját tán el is tévesztem? A kecskék és juhok mind széjjel szaladtak, Melylyei is ők nekem nagy bánatot hoztak; Kis bojtár : Hopp! Isten, jó estét! Lám én is itt vagyok; Pajtásim kint voltak, Behittak mert fázok. Három fertályt ütötte hatra, Éppen ide értem'rája. En kis bojtár lévén g em sokat szólottam t e amit szólottam* Jól el is mondottam! Istenem, Krisztusom! Már én is odébb ugrom. Angyal : Add aló te, kis bojtár azt a kulacsot, igyunk egyet! Kis bojtár ; Nincsen benne! (319)
