Nagy Gyula: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 2. szám - Hagyományos földművelés a Vásárhelyi pusztán (Budapest, 1963)

A gabona termesztése

tárakba nem kapott bele a tűz. Általában a nagtárak 6 fiókosak voltak. Padlásán árpát, zabot, kukoricát tároltak. A pincében bort, krumplit, savanyúkáposztát tartottak. Néhány magtár még látható a városban. Lakásoknak alakították át őket. c) Fiókos kamrák Ahol nem volt különálló hombár, ott a gabonát a kamrákban fiókokban tartották. Rendszerint a kamra belső felét fiókolták el 2—3 rekeszre. Sok helyen a fiókok alját nem padolták ki. Polyvát, vagy szalmát tapostak a gabona alá. Erősebb embereknél a fiókok feneke s a fal körül deszkázott volt. A padozat gerendákon nyugodott. Oláh Ferenc, Puszta 511 szám alatti lakos a birkaistállóját alakította kamra-hambárrá. Ugyanis 1890 táján felhagyott a birkákkal, és gabonatermelésre tért át. Egy ideig a birkaól padlásán helyezte el a gobanátját, de félt, hogy kidűlnek a falak és átalakította. A 770 cm hosszú, 360 cm széles és 223 cm magas belsőméretű helyiségben két fiókot készített. Az egyik belső mérete: 162x385, míg a másiké 169x385 cm. A két fiókba összesen 150 q gabona fért. A kamra-rész földes maradt. Kérdő Ernőék, Puszta 503 szám alatt 1894-ben a kiskonyha és a kisház köz falát kidobdák, s életösházat csináltak belőle. A helyiség belső mérete: 230x670 cm. Belső magassága: 216 cm. Az ajtóval szemben van a 182x210 cm-es méretű nagyhambár (XV. t. b.). A vázát 5 db négyötödös oszlop és ugyanolyan méretű keret alkotja. Az oszlopok felső végei a fiók-gerendákhoz erősített. A válaszfal földig deszkázott. Az egyik fióknak 5, s a másiknak 4 nútféderes fiókdeszkája van. A nagyhombár két fiókjába öszszesen 48 q gabona fér. Az életesházban külön áll a 85x100 cm-es méretű kishambár (XV. t. a). A vázát 4 db négyötödös fából készült keretbe csapolt 4 db szintén négyötödös függőleges oszlop alkotja. A két oldala fölig deszkázott. 5 fiókdeszkája van, rajtuk: „Vigyázat!! Vetőmag!!" felírással. Ugyanis a 8 q férőhelyes kishombárban vetőmagot tartottak. A hombárok alján, a legalsó fiókdeszkán 1—1 eresztő látható (XV. t. 1. b.). Az eresztő egy téglalap alakú deszka, melynek két széle 1—1 Lalakú lécfoglalatban fel- és le mozgatható. Mögötte a fiókdeszka kivágott. Azért készítették, hogy a búzát ne kelljen meregetni. Az eresztő alá szakajtókosarat, vagy vödröt tettek. Amikor megtelt az edény, elzárták az eresztőt s a búzát zsákokba öntötték. A gabonán kívül még sok szerszámnak és használati tárgynak van helye Kérdőéknél az életesházban. Az ajtó mögött falbavert karón csüng az ünneplő lószerszám és a kenyérsütés eszközei. A stelázsin az üvegeknek s a cserépedényekben van a helyük. A hombár oszlopain a subák csüngnek. Az ácokon a lisztesszákok foglalnak helyet. A fiókgerendára erősített zsáktartóról az üres zsákok csüngnek lefelé. Az asztal felett a kenyerespolc látható. Régebben ott tartották a kenyeret. A kevesebb földű parasztok gabonájukat Orosházán is a fiókoskamrában tartották, A fiókos-kamra sohasem volt különálló épület, ha-