Nagy Gyula: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 2. szám - Hagyományos földművelés a Vásárhelyi pusztán (Budapest, 1963)

A gabona termesztése

lent. Ritkábban kévénként hordják. A kévés gazt úgy rakják a bolondkocsira, mint a kukoricaszárat. Rendszerint ketten hordanak. Az egyik az adogató s a másik a rakó. A rakó beáll a rudak közé. A kocsi rakását hátul kezdi el. Három sort rak. Ahogy szűkül a kocsi, úgy marad el a harmadik sor. A kévék vágott végei kifelé néznek. A kocsi elején pedig alul csak egy sort lehet rakni. A kévéket úgy rakja a rakója, hogy azok fogják egymást. Ahol szükséges, középre kévéket helyeznek, hosszában. Ezt vögyelésnek hívják. Ezzel fogatják össze a rakományt. Az elején az utolsó kévét nem utoljára helyezi el. mert akkor nem fogná be a másik, hanem az utolsó előtti kévét teszi le legutoljára. A kocsi elején terítik a rakományt, hogy a második és harmadik sorban majd két sor kéve férjen az elejére is. A kocsi elejénél a rakó megfordul s ismét hátrafelé hajtva rakja a második sort. A kocsirakó a második sornál még nem állhat a kévékre, mert nem bírják meg. A rudasfák felett lépeget. Közben — amint szükséges — előbbre állnak. Amint a második sort kirakja, hátulról előre haladva a fenti módon rakja a harmadik sort. A negyedik sorral ismét a kocsi hátulja felé halad a rakó. A kévéket hátul csak a hátsó tengelyig rakják, hogy a kerekek forogni tudjanak. A két kisrúdon fekvő középső sort egy kicsit kijjebb eresztik. Hogy hány sort raknak a kocsira, az attól függ, milyen erős a kocsi, hogy bírják a lovak, és milyen messzire hordanak. Ha asszony az adogató, akkor a vontatóból a kévéket sorba szedi ki, vagyis adogatás közben körüljárja a vontatót. Az emberek ezzel szemben áltóhelybül keresztülszedik a kévéket. A vontató túlsó oldaláról is az innenső oldalon állva szedik villával a kévéket. így természetesen nehezebb, de haladósabb, mert nem kell a vontatót kerülgetni. Két lóra 11 keresztet, vagy 1 vontatót (ha egészben vontatják) számolnak. Ha a kocsi elé három lovat fognak, akkor 12—13 keresztet s 2 vontatót raknak. Rakodás közben a kaparékot is felrakják. Arra azonban ügyelnek, hegy a kaparék ne maradjon a következő kocsi rakásának az elejére. Ha közel hordanak, akkor a megrakott kocsit nem kötik le, de ha 2 vontatót raknak fel, akkor lekötik. A szérű mellé húzatják a kocsit s a kocsiról ágyaznak. Ujabban asztagba is hordanak bolondkocsival. Ha két kocsival hordanak, akkor az asztag mellé két oldalra hordanak. Amint az asztag mellett megállnak, a lovakat kifogják, s az asztag másik oldala felől leürült kocsiba fognak. Sokszor az a jármű lőcsös kocsi. A bentiek pedig a megrakott bolondkocsiról az asztagra hányják addig a kévéket, míg a következő rakott kocsi megérkezik. 3. Nyomtatás a) Beágyazás Régebben a nagyobb gazdaságokban éjszaka vontattak. A kocsikba lehetőleg ökröket fogtak, hogy a lovak pihenjenek. A vontatókat a szérű mellé vontatták. Az utolsó vontatók rajtamaradtak a bolondkocsikon. Flös-