Nagy Gyula: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 2. szám - Hagyományos földművelés a Vásárhelyi pusztán (Budapest, 1963)

Szénamunkák

Ha valami oknál fogva nem fordítják meg a szénát, s nem borítással rakják a rudast, akkor a rudasba tett széna felső részét feltétlenül behúzzák a rudas közepére. De ezt csak akkor csinálják, ha a széna alól kihúzzák a villát. Ez pedig időveszteséggel jár. A rudas rakásánál a szénát mindig oda teszik, ahol nagyobb a hézag. Ezt a helyet a rudas közelébe érve, a szemükkel keresik ki. Amikor a térdmagasságott elérik, a következő villákkal a szénát egy kicsit beljebb, illetve feljebb teszik. Ezáltal a rudas fokozatosan keskenyedik, hegyesedik. A rudas dereka táján már 6 vilányi széna beborítja a rudast. A legvégén egy villával tesznek a tetejére, hogy ne legyen üres a közepe. Hogy jobban álljon, rácsapnak néhányat a villával. Általában 1,5 m magasra rakják. A nagysága a széna nyersességétől és az erőtől függ. Ezután a rudas felülről lefele körülfűsülik. A villával inkább csak aljáról, levétől húzzák le és húzzák el a kiálló szénát. A hulláját a tetejére teszik. Ezzel tetejezik be a rudast. A tetejezés befejezésekor a villájukkal ráütnek egyet a rudas tetejére. Végül a rudas felső részét és az oldalát körülvergögetik. A rudasrakás menete : a) fenekelés b) rudasrakás c) körülvillázás d) körülverés Ha idejük van, akkor a nagygereblyével feigereblyélik azt a területet, amelyről gyűjtöttek. Sokszor csak akkor gereblyélnek, ha a rudasokat összehordják. Vizenyős kaszáién a következőképpen gyűjtik rudasokba a szénát. Fűvágáskor rendszerint vékony víz áll rajta. A levágott rendek egy részét a kissé kiemelkedő száraz helyre teszik. A száradó széna nem rendekben hever a gyöpön,'hanem a villányi szénák egymás mellé kerülnek. Az egymás mellett heverő szénából villával akkora részt kerítenek körül, amekkora a rudas feneke. Egy helyen megkezdik a széna összeszedését. Körbe haladva villaszélességben villájukra szedik a szénát s a körülkerített résznek a közepére dobják. Amikor a kiindulási helyükre visszaérnek, kész a rudas feneke. Azután a fent leirt módon rakják tovább a rudast. Rakás közben a legvizesebb 1—2 villányi szénát kikerülik, hogy azzal tetejezzék be. b) Vontatórakás rudasokból. A vontató lekötésére a pusztán általában csatákból eresztenek kötelet. Sok helyen a kút melletti vízzel telt gödörben terem. Az a jó kötélnek, amelyik nem öreg. Az ilyen csatakot lóval meg tapostatják, hogy az éles levele megtörjön. Különben kivérezné az eresztő kezét. A vízben álló csatakot a parton állva, körülkaszálják. Minden egyes kaszavágás után a levágott csatakot kihúzzák a partra. Ott szárítják. Általában harmattal eresztenek. Eresztés előtt villával szétrázzák, s ha szükséges, meglocsolják. Azután kézzel is széttépik. Az eresztő a csaták mellé ül, s úgy ereszti a kötelet. A hajtónak gyorsan kell hajtani. Állandóan kihúzva tartják a kötelet. Ha