Nagy Gyula: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 2. szám - Hagyományos földművelés a Vásárhelyi pusztán (Budapest, 1963)

A takarmányrépa termesztése

következőképpen történik. A kazal tetején a felálló részeket harmattal lehajtogatják. A tetejére egy sor kévét raknak hosszában, hogy élesebb legyen. Erre kerül két oldalt egy-egy szegő kévesor. A szegő sorokban a kévéket szorosan egymás mellé rakják. A kazal egyik végén a gerincre két kévét tesznek, úgy hogy a címeres részük keresztbe fekszenek egymáson. Az egyik kéve a kazal egyik s a másik a kazal másik oldalára fekszik. A szegő a címeres részt maga felé töri, és a kéve mellé gyűri. Ezután a begyűrt részre helyezi a következő kévét. Majd ismét a távolabbi kéve felálló részét a kéve oldalához gyűri. Ezt azonban az előbbivel ellenkező oldalon végzi. Ezután ismét egy újabb kévét helyez a gyűrésre. s a fenti módon folytatja a szegest, míg a kazal másik végéhez nem ér. A TAKARMÁNYRÉPA TERMESZTÉSE A pusztán — még a gyengébb földeken is — régtől fogva termelik a takarmányrépát. A szikes részeken kevesen termelik, mert a talaj nedvessége miatt sokszor csak későn vetik, s ilyenkor megeszi a fűbolha. A répának a legjobb földet keresik ki, mert a répa a kövér földet szereti. A szikes földben nem lehet eredményesen termelni, mert kiszárad. Az ilyen helyen a takarmányrépa termelése sok nehézséggel jár. Ha az őszi szántást tavasszal nem szántják újra, akkor a talajvíz miatt nem lehet a répát korán vetni, később pedig a föld a gazé lesz. Ha pedig ilyenkor ugarolnak, akkor a göröngyös földben nem arányosan kel. A répa szereti, ha csírázáskor a föld kemény és nedves, kelés után pedig száraz és laza. Leggyakrabban őszi szántásba kerül. Ha nem lehet korán vetni, akkor újra szántják. Sokféle répát termelnek a pusztán. Régebben magházra vetették a répát. A Vidacs-eke ugyanis nem vetette össze a magházakat, hanem egy kis barázda maradt minden magház között. Minden másodikra szórták a magot. Vetőzsákból, kosárból vetettek. Később vetőgéppel, majd még későbben 1—2 soros kerti vetőgéppel vetették. A géppel való vetés előtt gondosan elboronálják a szántást. A vetést elsimítják és hengerelik. A talaj mutatja meg, hogy a répát mikor kell kapálni. Amikor már lehet, a sorok közét megkapálják. Kelés után hamar kapálnak, hogy fellazítsák a talajt, s a gazt pedig irtsák. A második kapálás ëgyeléssel történik. Részben kapával, részben kézzel egyelnek. Ebben a munkában a család apraja-nagyja részt vesz. A harmadik kapálást aláhúzással végzik. A levél alatt is megkapálják. Ha a szükség úgy kívánja, négyszer kapálnak. Késő ősszel, a búza elvetése után szedik fel a répát. Ásóval fordítják, vagy kézzel húzzák ki a földből. Több sort hajtanak egyszerre. A kiásott, kihúzott répát a csomó helye mellé karikára hányják. Amikor egy csomóra valót felszednek, a karika mellé ülnek s a répát egyenkint