Nagy Gyula: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 2. szám - Hagyományos földművelés a Vásárhelyi pusztán (Budapest, 1963)

A kukorica termesztése

dobálja a kévéket a kocsira. Van aki favillával adogat, azonban lassabban halad úgy. A vontatókocsi rakását az elején kezdik. Az elejére csak egy sor kévét raknak. Addig, míg a kocsi elejére két sor kéve nem fér, váltakozva rakják a kévéket. Amint a kocsi szélesedik, egymással szembe rakják a két sort. Eleinte a két szemben levő sor kéve címeres része egymáson fekszik. Később csak egymáshoz érnek, s a legvégén csak közel kerülnek egymáshoz. Ahol a két kévesor nem ér össze, egy kévesorral töltik ki, hogy a közepe tele legyen. A második sor rakását nem a kocsi elején kezdik, hanem a végén, vagyis ott, ahol az első sor rakását befejezték. A hátulján úgy rakodnak, hogy a szár ne érje a kerekeket. A bolondkocsira nem raknak annyi szart, mint a lőcsös kocsira. Általában 4—5 kúpot raknak fel. Ha három lovat fognak elébe, akkor annyit raknak fel, mint a kocsira. A behordás után vagy lehányják a szart, vagy a kocsit kihúzzák alóla. A kocsis kézzel adogatja le a szart. A földön vagy kiskúpba állítják, vagy nagykúpba rakják. Ha kiskúpba állítják, akkor rendszerint mindketten a földről cibálják, hurcolják a kévéket. így jobban haladnak. Ha nagykúpba rakják, akkor a kocsiról villával adogatják a rakónak. Ha a behordás sürgős, akkor szétszedik a kocsit. A kocsiról lekerült szart otthagyják. Kiakasztják hátul a nagyrudakat, s a hátsó kerék küllőjét fogva kirántják a hátsó tengelyt a nagyrudak alól. Ha úgy nehéz, akkor egyikük megemeli egyenként a nagyrudakat. Azután a kocsi elejével s a nagyrudakkal megindulnak. Ha a harmadik nagyrudat nem kötötték le, akkor azt is kihúzatják. A szart az előzőleg behúzatott csomó mellé húzatják. A szart csak akkor rakják össze, amikor ráérnek. A behordott szart száradás után régebben nagykúpba, újabban kazalba rakják. Késő ősszel szárítás nélkül is összerakják, mert akkor már nem penészedik. A nagykúpnak, kazalnak a takarmány körül van a helye. Olyan helyre rakják, ahol könnyen hozzáférnek. A szart úgy állítják kúpokba, hogy a rakandó nagykúp körül helyezkedjenek el. A nagykúpot rendszerint ketten rakják: az egyik a rakó s a másik az adogató. Ha hárman kúpolnak. akkor a harmadik a kévék összehúzásánál segít. Ha a kiskúpokat letetőzték, akkor először a tetejét bontják meg. Nem mennek fel rá, hanem a legfelső kévéket egyenként kacinbálják. Amíg a nagykúp feneke közel van, a kévéket kézzel hányják. Amikor messzebbről hordják a kévéket, akkor többet összeölelnek és a nagykúphoz húzzák. A kévék vágott végeik a földön csúsznak. Amint a kúp magasodik, favillával adogatják a kévéket. A nagykúp alapját kétféleképpen rakják. Általában talponálló, vagy állított fenékre rakják a kúpot. A fenékben a kévék a vastagabb végein állnak. Először két kévét összeállítanak. Azután még két kévét támasztanak hozzájuk. Utána mindig oda rakják, ahová következik. így hamar kikerekedik a kúp. Azután egymás mellé rakják a kévéket. Addig rakják, míg megfelelő nagyságú feneket nem kapnak. Miután a kévék alsó részei vastagabbak, mint a felsők, a fenék alja szétterül, s ezért áll meg rajta a föléje rakott sor. Egyesek a fenti módon rakják a nagykúpot,