Nagy Gyula: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 2. szám - Hagyományos földművelés a Vásárhelyi pusztán (Budapest, 1963)

A kukorica termesztése

megáll és azt kézzel hányják fel. A kast leveszik, s a következő csomót szedik bele. Az út kivágása után a behordásnál felesleges férfi munkaerő a lá­bon álló szart vágja. Ügy iparkodnak, hogy a letört kukoricaszárt estig levágják. Ritkán marad reggelre vágni való. A szárvágásnál is 2—6 sort hajtanak, annál is inkább, mert 6 sornál több az utak között nem is ma­rad. Legegyenletesebb hónaljakat 6 sor hajtása esetén raknak. A hónalj vágott végét a szél fele rakják. Ha nem fúj a szél, akkor a uralkodó fő­szél irányába. A hónaljba rakott szart másnap reggel kötik be. A szart harmattal kötik. Ha nincs harmat, vagy megvárják, vagy csatákból, szalmából, gyé­kényből pótkötelet készítenek. A levelibe kötésnél a bekötött kévéből készítik a kötelet. A kévekötő az előzőleg bekötött kévére teszi az egyik lábát. Összefogja a kötélhez szükséges levelet, és a vágott vége felé rántva lehúzza a szárról. Kétfelé veszi, és a hónaljhoz mentibe kötélnek sodorja. A két maroknyi levél vékonyabb végét kissé egymásba tolja. Egypár el­lentétes irányú csavarintással kötéllé sodorja. Egyesek azután a kötél egyik végét a hónuk alá szorítják, s két kézzel megcsavarják a kötél má­sik végét. Azután a két vége helyett cserél. A másik vége megcsavarása után kötnek vele. A következő módon is készítenek kötelet. A levél két végét összetolják. Egyik kezükkel az összetolásnál megfogják és eresztik, a másikkal meg sodorják. Van olyan kévekötő, aki a kötél egyik végét a hónalja alatt hagyja s a másikat a szár alá dugja, és a másik kezének átadja. A felszabaduló kezével megfogja a kötél másik végét, s földön összeköti. Van olyan is, aki a kötél sodrása után a kötél végeit az egyik kezébe fogja, és átöleli a hónaljat. A kötél végét visszaadja a másik kezének, s a kévét beköti. A kévekötő a hónalj alá helyezett kötél végeit meghúzza, és egymás mellé teszi, majd keresztbe fordítja. A kötelet az egyik kezével leszorítja. A másikkal a szabadon maradt kötél végét megfogja, és egyet csavar rajta, majd a kötél alá dugja. Ha rövid a kötél, akkor a kévekötő rá­térdel, és úgy köti be. Egyesek a kötél végét nem dugják el, hanem szoro­san csavarják, és keletkező csomót körültekerik. A végén tenyerükkel le­nyomják. Azután kézzel, vagy lábbal a kévét megfordítják. A kötél be­kötött része a föld felé néz. A bekötött kévéket kiskúpokba rakják. Legalább két ember rakja. Kezdésnél 3—4 kévét állítanak össze. Eleinte egymással szemben állítják a kévéket, azután körbe rakják. Állítás közben a kúp felső részét össze­nyomják, hogy szorosabban álljon, és a szél ne fordítsa fel. Egy-egy kúpba 20—25 kévét raknak. A kupolásnál két kévét visznek egyszerre. Ha kisebbek a kévék, akkor hármat, esetleg négyet is visznek. 2. F osztás A pusztán a behordott kukoricát a család fejti. Azonban sokszor a szomszédok, rokonok, ismerősök segítenek. Nappal csak az idősebbek fosz­tanak. Ha odasüt a nap, akkor néhány kéve szart állítanak a nap felől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom