Nagy Gyula: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 2. szám - Hagyományos földművelés a Vásárhelyi pusztán (Budapest, 1963)

A borsó termesztése

piszkálgatják a borsót. Az ilyen helyen inkább kézzel szedik. A göröngyös földön rossz kaszálni, mert a kasza sokszor a földet vágja. Ilyenkor többször fenik a kaszájukat. Amikor a kaszás a rend végére ér, amint a rendláb mellett visszafelé halad, a kasza hegyével meg-megigazítja a rendben heverő borsót. Minden új rend vágása előtt megfeni kaszáját. d) Rudasrakás A felszedett és levágott borsót gyenge terméskor rudasokba, jó termés esetén vontatóba rakják. A rudast egyenesen a rendekből rakják. A rudas helyére egy villányi borsót tesznek. Azután kétfelől szorosan egy-egy villát helyeznek el. Majd ismét két villával tesznek az előbbiek mellé. Az elkészült feneket körüllapítják, körülveregetik. A fenekelés után a rudast burítással rakják. Minden borítás után kézzel, villával megigazítgatják a borsót. A kézzel kihúzott s kis csomókba összerakott borsót egy-egy villaöltéssel felveszik, s a rudasra teszik. Egyesek kézzel viszik oda. Az egyik csomót a másikra helyezik. Majd mindkettőt magukhoz ölelik, s úgy viszik a rudashoz. Az utolsó csomó feltevése után a rudas tetejét s a tövét körülveregetik. Ezután sósparét, másnéven fojósparét szednek a rudas mellé teszik. Onnan egyenként a rudas tetejére helyezik. Azért borítják be a rudas tetejét, hogy a galambok ki ne verjék. A kész rudasok magassága átlagosan 150 cm. Ha nincs hullója, akkor nem gereblyélik fel. Néha előfodul, hogy a borsót a vihar megveri. Ekkor sok mag kipereg. Ha a letakarítás után felszántják, akkor az elszórt szemek kikelnek. Ha az idő rászolgál, akkor október végére zöldtakarmánynak lekaszálják. Hosszú ősz esetén magot is nevel, de az csak jószágnak való. Szárastól megőrlik. e) Nyomtatás A táblában termesztett borsót általában nyomtatják. A borsó nyomtatása rövidebb ideig tart, mint a kiverése. A borsót általában úgy nyomtatják, mint a gabonaféléket.