Takács Lajos szerk.": Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1962)

Molnár I.: Zászlós hajnalozó - öntöző húsvéti népi játék Tordátfalván

A lányok előkészületeinek egy része a család keretében zajlik le, másik is igen fontos része viszont szertartásszerüen, társas cse lekmény keretében

. Az ünnep előtti napokban a hajnalozókat, illetve öntözőket fogadé lányok tojást gyűjtenek s ezeket ünnep szombatján keményre főzve, a boltban vásárolt piros, zöld, kék, lila tojásfestékkel megfestik, majd szalonna bőrrel bekenik s posztóval fényesre dörzsölik. Édesanyjukkal együtt kalácsot és száraz tésztákat sütnek, majd elkészítik a hagyományos édes pálinkát, a pergelt cukorral édesített köményest. Ujabban azonban eszencekkel likőrféléket is készítenek.A cselekvő elő készületeknek ez a része a család keretében történik

. A lányoknak a hajnalozáshoz kötött tulajdonképpeni tevőleges szerepe húsvét első napjának délutánjára esik, amikor az egész hajnalozó, öntöző processzus legfontosabb kellékeit, az "öntöző-zászlók"-at készítik el. Azok a lányok, akik másodnapjára virradólag "fogadják" majd a hajnalozdkat, első napján a kora délutáni órákban a művelődési otthon kisebbik szobájában (régebben egy-egy kijelölt lányos háznál) összegyűlnek s együttesen, társas cselekmény keretében készítik el az öntöző zászlókat

. A már előzőleg vállalkozó négy lány négy szépen festett, zörgős gussalyat visz a gyülekezési helyre, amikről a guzsalytalpakat előzetesen leszedték.Ezek a guzsalyak képezik az öntöző zászlók rúdjait. Másik négy lány egy-egy háziszőttes himes fehér abroszt visz s négy darab piroshimes takaróruhát. A többi lány fehér és kék "pántliká

n-kat visz. Mindenik lány tűről és cérnáról is gondoskodik. Közben a legénygazda is megérkezik s a gyülekező legények közül néhányan a zászló rúdjának díszítéséhez szükséges "puszpánt" (puszpáng) ágért mennek. - Amikor minden kellék együvé kerül, a lányok hozzáfognak a zászlók elkészítéséhez. A négy guzsalyat négy lány kézbe véve, vállmagasságban vízszintesen feltartja. Azok a lányok, akik az abroszokat vitték, a zászlórúddá előléptetett guzsalynyeleken az abroszokat átterítik, "átvetik" úgy, hogy a négyszögű abrosz egyik átlójának irányában hajtódjék át. Az így áthajtott abroszból ezáltal háromszögű zászló készül.^ Az áthajtás után az abroszokat a rúd mellett "elvarrják" s ezzel a nyélhez erősítik. Hasonlóan összevarrják "összetödzölik" az összehajtott abroszszél eket is. Ezt követően a kisebb méretű piros takaróruhákat hasonló módon és eljárással úgy fektetik rá az abroszokra, hogy szintén háromszöget alkossanak s a zászlók szélein így egyenletes fehér szegély maradjon. A zászló így tulajdonképpen két színű* lesz:középen a piroshimes takaróruha piros háromszöge fekszik, ezt keretezi a