Takács Lajos szerk.": Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1962)
Molnár I.: Zászlós hajnalozó - öntöző húsvéti népi játék Tordátfalván
fehér ab ro>.. szegély. A piros háromszögek sarkaihoz, valamint a szélek mentén is "páttlik*." csokrokat varrnak.Ennek befejezése után a guzsalyféjekre rákötik a '^puszpánt bokrétá"-kat. Munka Közben a hangulat vidám. Pattogó élcelődés, néha-néha e gye gy szárnyríkelt ének tarkítja a falu lányainak ezt a hagyományszabta szokásmüveietét. Eközben a "gazda" irányításával számba veszik, hogy kik "fogadják" a hajnalozókat, illetve öntözőket. Megállapodnak abban is, hogy a pontosan éjfélkor kezdődő felvonulást melyik utcában, melyik lányos háznál kezdik s milyen sorrenben folytatják. A kezdés helyének megjelölése a lányok és családjuk felkészülése szempontjából igen fontos. Mivel az egyes házaknál történő látogatás 20-30 percig szokott tartani, minden "fogadó ház" kb. kiszámíthatja azt az időpontot, amikorra a csoport hozzájuk érkezik. Az elkészített zászlókat a lányok felelősséggel átadják a "gazdá"-nak, aki ezeket a kisterem falához támasztja. A zászlókért való felelőssége, azoknak a legények közötti elárverezéséig tart. A zászlók átadásával az ünnepi cselekménysorozatban a lányokra osztódott aktiv szereplés,illetve részvétel befejeződik. - A lányok és a legények is hazamennek. A gazda a zászlókat a teremben hagyja bezárva. Ezzel- lezárul a hajnalozás, illetve öntözés körülményeit, kellé-keit előkészítő szakasz s megkezdődik az előkészületek harmadik mozzanata a felkészülés . 3./ Sötétedés után 8-9 óra között a legények a művelődési otthon kis szobájában újból összegyűlnek. A húsvéti cselekményfolyamatban a résztvevők nemek szerinti szereposztása alapján a legénycsoport tu lajdonképpeni szereplése a felkészüléssel kezdődik me r g , ami éjfélig tart. Ennek fő mozzanata az öntöző zászlók elárverezése . A zászlóknak a felvonulás közbeni vitele az illető legények részére dicsőség. Ezért annak megszerzéséért vetélkedés folyik. A "gazda" árverezi el a zászlókat egyenként. Alapárat kiált ki s a ráigérók ajánlatai alapján a legtöbbet ígérő kapja meg a zászlóvivés jogát.(A kikiáltási alapösszeg 1958-ban 1 lei volt. A zászlók 16-16 leig árvereződtek. ) 6 De itt jön a társas cselekmény egyik hagyományszabta megkötése : az illető ráigérő "szálában" (termetre) megfelel-e a követelményeknek? A négy zászlót ugyanis négy "szálasabb", lehetőleg termetre egyforma legény kell vigye. - Ha a zászlóvivő pályázó nem üti meg a mértéket,akkor hiába minden ráígérése, mert a zászlót esetleg az utána maradt igérő, de szála-
