Takács Lajos szerk.": Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1962)
Katona I.: Ujabb változatok "A két púpos ember" meséjéhez (AaTh 503)
A tizenkét hónap Hon vót, hon nen vót egy szegény ember, Karácsony estéjén tüzelni szoktak ezelőtt, nem ugy mint most, hogy tüzet se raktak* Gyufával nem raktak tüzet, csak egész iccaka tüzeltek. De a szegény emberé valahogy, rakott U a tűzre, de elaludt. Gyufa meg nem vót, mint most van, nem tudott mivel tüzet rakni. Járt ki s be, hogy itt tanál legalább a pipába egy kis tüzet, oszt jobban fog legalább aludni, hát nem tanál sehun senkit. Hát addig járkált, ki s be, hogy egyszer hajnalfele, három dra fele, lenéz a kertbe, hát nagyon nagy tüz van. Hát megyén ti, hoz egy kis tüzet! Elmegyen, hát ott tizenkét ember fűtőzik a tüz mellett. Hát az egyik egyiket mondja, a másik másikot mondja, melyik hogy, melyik milyen hónap, hogy viselkedik. Április is eljön, meg március. Azt mondják egymásközt: - Az az, az a nyúzd április, meg az a nyúzó március! - Mégis - azt mondja - emberek, mindenki elköveti a magáét! Na, ebbe belenyugodott. - Adnak egy kis tüzet? - Adok! Ráér még menni, mulassák! Melegedjék. Egyszer ugy hajnal fele, megyén Szent Mihály a zsákkal. Elment Szent Mihály, megkaparták neki a zsákot tűzzel. Ahogy megkaparták neki a zsákot tűzzel, elvitte a szegény ember haza. Kiöntötte a zsák tüzet a ház közepire, ott fuj káli, egyik is jobban füllik, a másik is jobban füllik. Kapkodja a szegény ember, nem tudott tüzet rakni, hiába fujkálta. Addig-meddig, a szegény ember csak nem nyugodott. Kiment, oszt az utón tanált egy embert, pipázott, kért tülle egy kis tüzet. Adott neki a pipájábul, oszt bement, tüzet rakott. Seggel mikor felkőnek, hát a ház közepin egy nagy csomó arany van. Ott a szomszédba meg egy nagy gazda lakott. Azt mondja a pujájának: - Eridj el, menjetek el a szomszédba, kérjétek el a szomszéd, tul a vékát! Ha kérdi tülletek miért, mondjátok, hogy pénzt mérni! Hát elment a pujája, még kinevette a nagygazda. - Hehe, még kenyere sincs, nem hogy még pénzt mérni! Hát oszt megmérte a szegény ember a pénzt. Azt mondja: - Jó nagyot rejtsél el a szélibe! Elvitték a szomszédba a vékát, hát nézi a szomszéd, hát csakugyan pénz van a véka szélibe, aranypénz. Na, itt osztán azt mondja a nagygazda neki:
