Takács Lajos szerk.": Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1962)

Katona I.: Ujabb változatok "A két púpos ember" meséjéhez (AaTh 503)

- Hon vette szomszéd ezt a sok pénzt?! _ Hát - azt mondja - itt meg itt vót, tizenkét ember fűtőzött, hát azok adták! Na, a nagygazda alig 7árta a másik Karácsony estét. A nagygaz­da elototta a tüzet, még ahun egy kis tüz vót, még a vízzel beöntözta. Gyufa nem is vót, szijjelhányta. Addig-meddig járt a nagygazda, egy­szer meglátja a tüzet, hogy ég. A nagygazda fogta, elment osztán ü is a zsákkal. Hát a nagygazdának mondják, hogy adnak tüzet, csak mulas­sék. Ráér még, erre-arra, több efféle. Addig beszélgettek, hogy a ti­zenkét hónap beszélte mindegyik a magáét, hogy hogy vót. Melyik milyen viseletű. Mikor előjött az április, meg a március, akkor azt mondja, hogy - Az az, az a nyúzó április, meg az a nyúzó március! Na, Szent Mihály oszt elmegy a zsákkal, ü is odaérkezett. Ak­kor oszt Szent Mihály megkaparta a zsákot tűzzel, ráadták a nagygazdá­ra. Mire a portájára ért a nagygazda, a házához, akkorára begöngyölte a zsák még a nagygazdát is. Ü is megégett, megégett az egész portája. így maradt osztán a szegény ember, most is él, ha meg nem hótt. Elmondta: Ruszkovics István 90 éves tehénpásztor Baktalórántházán (Sza­bolcs-Szatmár m.) Gyűjtötte a nyíregyházi Jósa András Múzeum munka­közössége 1956-ban. x x x x x Gazdag nemzetközi változatanyagot csatol ehhez a meséhez Berze Nagy János Hóvető Gergely és mesei rokonai c. tanulmányában (Ethn. XXXI. (1920) 36-40 p.) s meggondolkoztató az a feltévé se,mellyel mesén­ket a Gergely-járashoz illetőleg a Gergely játékhoz kapcsolja. Még bonyolultabb képet mutat "A két púpos ember" meséje, mely­nél a helyi hiedelemvilágba való beágyazottság és a kárpátorosz-szlo­vák átvétel mellett még többszörös irodalmi átvétellel is számolnunk kell. Megkockáztathatjuk még azt a feltevést is, hogy miután a lejegy­zett változatok mind a közelmúltból valók, az átvétel még nagyon friss, a mesének még nem volt ideje rá, hogy hagyományossá váljék. A terepen végzett vizsgálatok nélkül azonban mindezek a feltevések csupán felte­vések maradnak mai tudásunk alapján nem tehetünk egyebet, mint hogy tu­domásul vesszük magát a tényt: az 503-as mt.-nak a magyar nyelvterület észak-keleti részén általánosan ismert voltát és a változatok nagyfokú

Next

/
Oldalképek
Tartalom