Takács Lajos szerk.": Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1962)
Katona I.: A kubikosok ideiglenes hajlékai:
építőanyaga és formája szerint kerek, hogárháttr gunyhónak , gyekény- sátornak ^ stb. nevezik, tréfásan pedig viskónak , kulipintyónak * 3 stb.; leggyakoribb neve a hajókormányosok fülkéihez hasonlóan a csárda^ . "Utoljára gunyhóba 1936-ba voltunk. A gunyhót énevezték viccbül Ilonalak még Irma-lak, a fiatalok ekörösztoték. Jártunk fürdŐhején és láttuk ezt a szokást" P A kubikszállások főbb vonásaik tekintetében a hagyományos hajléktipusok körébe tartoznak,de természetesen megvannak a maguk jellegzetességei is. A népi építkezés általában a helyszínen található vagy olcsón beszerezhető anyagokra támaszkodik, különösen így van ez az ideiglenes hajlékok esetében. A kübikoskunyhók is elsősorban a környezetadta anyagokból készülnek, de egyéb ideiglenes haj léktípusokkal szemben a hazulról vitt vagy a vállalattól kapott építőanyagoknak itt nagyobb a jelentőségük. A kubikoskunyhók kint a határban, a munkahely közvetlen közelében emelt ideiglenes lakóépületek,amelyek közbülső helyet foglalnak el a pásztor-, csősz-, halász- és egyéb enyhelyek, ill. kunyhók,valamint a második otthonnak tekinthető dinnyéskunyhók között, tehát a primitiv és a fejlettebb lakóépületek átmeneti típusaként legközelebb a gyékényaratdk és a favágók kunyhóihoz állanak. Ennek megfelelően a hagyományos formákat tovább fejlesztik, (pl. földbe mélyített gula alakú kunyhó, szarufás-szelemenes félhenger alakú kunyhó stb.) de többségükben már társas-, ha nem is tömegszállások. A legfejlettebb típusú téli és családi kubikoskunyhák sincsenek ugy berendezve, mint pl. a dinnyésekéi, s általában nem is kicsinyített másai az otthonuknak. Társas kunyhóik belső rendjében van valami katonás ridegség, amilyen pl. a tömegszállásokon szokott lenni, hiányzanak viszont a jobb helyekért vívott harcok, a különféle előjogok, a szállásparancsnok és hasonló figurák, akik a különféle tömegszállásokon szükségszerűen felbukkannak. A kubikoskunyhók viszonylagos és szükségszerű primitivitásából helytelen lenne messzemenő következtetéseket levonni, - pl. ezen mérni le a hagyományőrzés csökkenését vagy a polgári igények fokozódását stb. - jóval tanulságosabb a szállások alakulásának történeti szempontú vizsgálata, bár ezt a fejlődésrajzot hasonló kutatások hiján más társadalmi csoportokéival ma még nem tudjuk összevetni. A kevésbé jelentős, szórványosan előforduló, de adott esetben njra és újra felbukkanó alkalmi fekvőhelyekről, és a ritkább hajléktipusoktól (verem- és barlanglakás, féltetős gallysátor,földbe mélyitetc "kerek kunyhó" stb.) eltekintve, a kubikosok szállástípusait illetően
