Takács Lajos szerk.": Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1962)
Katona I.: A kubikosok ideiglenes hajlékai:
idők folyamán határozott változás figyelhető meg, amely azonban nem tekinthető egyértelműen fejlődésnek. A legkorábbi irásos adatok és a szóbeli visszaemlékezések szerint kubikmunkán az egy vagy két személyes, földbe mélyitett s valószínűleg nyerges tetejű kunyhó volt a legelterjedtebb szállástipusi amelynek a helyszínen található gallyak, lombok, föld stb. mellett a munkahelyre szállított gyékényponyva volt a legfontosabb építőanyaga.^ A bandák és a szakácspartik fejlődésével párhuzamosan ez a kunyhótípus is megnagyobbodott, hogy a csoporthoz tartozó személyeket befogadhassa: kialakultak a 3-4, ritkábban 5-6-810-12 személyes, ill. a családi kunyhók: "Esztendeig mindég mégtartott égy szelvíny, mer száz köbméter is belemént és azt ekapta égy család, hogy ne kelljen mindég bontani a gunyhót. 1 *^ A kubikoskunyhók a megnagyobbodás ellenére is megmaradtak lakóépületnek, belül nem osztódtak kamrára, pitvarra stb.: építőanyaguk és szerkezetük sem változott lényegesen: szarufás-szelemenes, nyerges vagy félhenger alakú volt a tető,az alap majdnem kivétel nélkül földbe mélyítve s a személyek számához alkalmazott bejárattal: a 3-4 személyes kunyhónak egyik végén, a 6 személyesnek középütt, a még nagyobbnak a két végén volt a bejárata. A korábbi építőanyagokat az 1890-es évektől a vállalati kátránypapír, esetleg még lécek és deszkák egészítették ki, de az uj anyagok sem változtatták meg a hagyományos szerkezetet és berendezést, a téli és a családi kunyhók is legfeljebb több anyag felhasználásával, mélyebbre ásva, de a jól bevált minták szerint készültek. A megváltozott munkakörülmények és - viszonyok következtében ez a hagyományos kunyhótipus az első világháború után fokozatosan elmaradt, a korábbi tartós munkákat ugyanis az u.n. futó munkák váltották fel, valamelyest rövidült a munkaidő is és i.t., célszerűbb volt tehát a munkásokat magánházaknál elszállásolni. A kunyhók helyét bizonyos tipusu tömeglakások vették át, melyek közül a barakkok, kubikmunkán soha nem tudtak erőre kapni.(Csak az 1940-es években kezdtek valamelyest terjedni a stratégiai jellegű munkákon.) A bandák, az élelmezési és szállásközösségek közötti korábbi erős kapcsolat Időközben valamelyest meglazult, bár teljesen nem oldódott fel.^ Munkahely és szállás . A huzamos időn át lakóhelyüktől távol tartózkodó, kint a szabadban dolgozó pásztorok, parasztok, mezei és egyéb munkások legfőbb törekvése az volt, hogy lehetőleg a munkahely közvetlen közelében jussanak szálláshoz. "A kubikmunka ojan nehéz, hogy bizon főlüki este a
