Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 2. szám - Az átányi gazdálkodás ágai (Budapest, 1961)

Állattartás - Birka

Birka "Legelője bőrén lévén, a' juhtenyésztés ssépen divatozik" - eképpen jellemezte Fényes Hek ítány állattartását az 1840-es érékben. Megállapítását ugy érteimeshetjttk, hogy az általában sok állatot nevelő tarnai járás községei között ítány akkoriban juhtartásáral tant ki. i birkatartás a legutóbbi érékben sem rolt jelentéktelen a községben. 1951-től 1957-ig 1288-1855 között ingadozott a birkák létszáma, több esztendőben meghaladva a sertések számét is (mely 1164-1809 között váltakozott a tél régén régrehajtott összeírások szerint). is átányi birkaállomány - a többi állatfajtától ellitően - igen egyenlőtlenül oszlik meg az átányi gazdaságok közt. Lóból, marhából, j sertésből as egyéni különbségek ellenére is meg lehet határozni a különböző birtokkategóriák átlagos állatlétszámát s az egész falut tekintve az éltérések voltaképp szűk, körülhatárolt sárban mozognak. (1 nagyban-egészben hasonlóan gazdálkodó átányi gazdaságokban ugyanis főképp a birtoknagyság határozza meg az igaerő szükséglet s a takarmánybázis mértékét.) 1 birkát illetően azonban nem érvényesülnek birtoknagyság szerinti, általános érvényű mutatószámok, hanem a gazdaság méretétől többé-kevésbé függetlenül három kategória határolódik el élesen. Legtöbb birkájuk a "birkás gazdáknak", "juhos gazdáknak" van. Náluk a birkatartás a gazdálkodás egyik központi ága. Nyáron át maguk legeltetik állataikat, fejnek s a tejet feldolgozzák, sőt elvállalják nyárra mások kisebb birkafalkáit is. S gazdaságokban találjuk meg a birkatartás speciális épületeit, felszerelését: a nagy birkaetető rácsokat, abrakoló- s itatóvályukat, összerakható léckákat, de az olyan apróbb kézbeli eszközöket is, mist a juhászkampó. A nagy értékű felszerelés mellett e családokban hagyományozódik a juhászat special i" ismeretanyaga is, például a gyógyítás, herélés vagy * tejfeldolgozás fogásai. Többnyire tehetős gazdaemberek sorolhatók ide, akik az 1950-es évekig gyakran juhászt fogadtak nyájuk mellé. Nincsenek sokan: 1959 nyarán kilenc hodály állt az átányi határ különböző részein, egyes gazdák vagy néhány esetben két-három társult gazda birtokában, akik közösen állítottak fölszerelést és a munkát is megosztották egymás közt, legalább nyárra, srltegeltetés időszakára. Az önálló juhásskodás határa Kakas József számítása szerint "70-80 birka,annyi már busásan bír egy embert,hogy csak avval hajoljon.