Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 2. szám - Az átányi gazdálkodás ágai (Budapest, 1961)

Növénytermesztés - Cukorrépa

Cukorrépa Így es átányi gazdáknak, kivált a jobbnádiaknak már a 910-es ó v)kbar is volt szerződött cukorrépájuk.ibban az időben még nem terület­re, hanem súlyra szerződtek a gazdák s kötelezték magukat,hogy ősszel Bizonyos mennyiségű répát átadnak a cukorgyárnak.Azonkívül ismerték az átányiak a cukorrépa termesztését a környeső uradalmak répatábláiról is. Legtöbb birtokon termeltek cukorrépát és a részesaratokat kötelezték, hogy a harmados kukorica mellett negyedébon cukorrépát is kapáljanak. (Hészűket azonban átszámítva, árpában, vagy pénzben adták ki.) Járták ki napszámosok is az uradalmi cukorrépa táblákra: tavasszal egyelésre asszonyokat, lányokat kerestek napszámosnak,később kapálásra a kivált répaszedésre embereket fogadtak fel. iltalánossá,nagyobb jelentőségűvé azonban csak a második világháború éveiben s kivált azután, as 50­es esztendőkben vált az átányi gazdák cukorrépatermeié sc. i munkák rendjét nagymértékben előírták a szerződést kötő gyá­rak. 1 gyár küldte a vetőmagot, megszabta a sortávolságot, a kapálások rendjét, még alkalmas szerszámokat is küldött; répaásókat,hatágú répa­hányó villákat*(i szerszámok árát azután lefogták őszi elszámoláskor.) i gyárak kezdeményezésére vezethető vissza, hogy ítányon elterjedt a keskeny,tapodós répaásó,a répaásó villa s a gombos végű répahányó vil­la, i cukorrépa sajátos szerszámai közül csak a horgas réparángatőt tartják parasztemberek, vidéki mesterek találmányának. Az a hír járja róla, hogy egy jász kováos készítette először,úgy terjedt el gyors ütem­ben az egész vidéken.A cukorrépa kiásására,felszedésére szolgáló szer­számok aztán szolgálatba álltak a marharépa parcellákon is,ahol koráb­ban csak egyszerű ásókkal szedték fel a termést. A cukorrépa müvelése csak néhány vonásban üt el a marharépa munkáitól. Sűrűbben vetik, mint a takarmányrépát és egy eléénél is sű­rűbbre hagyják: egy araszra. (A takarmányrépa közt viszont legalább annyi távolság van, ahol egy rendes kapa elfér.) A sortávolságban már nincs különbség, legalábbis parasztembereknél - mindkettőt a vetőgép minden harmadik csövével vetik.üraságoknál azonban átszerelték a vető­gépet és a cukorrépa sorait közelebb vették. A cukorrépát előbb felszedik, mint a marharépát. Szedését már szeptember második felében megkezdik.líaga a répa még nőne ilyenkor ősz­szel, szereti a hűvös esős időt, a gazda azonban azt mérlegeli,hogy az

Next

/
Oldalképek
Tartalom