Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 2. szám - Az átányi gazdálkodás ágai (Budapest, 1961)

Növénytermesztés - Takarmányrépa

indul meg újra." 1 répa felszedéséhes rendes ásót, répaszedő keskeny ásót,ujabban rópaszedő villát, ha puha a föld, akkor réparángatőt használnak. A kihányt répát kupacokba dobálják,ahol az idősebb munkások megpucolják. Régebbi szokás szerint levelestől behordták a répát s a kertben pucold, dott, de ma már kevesen őrzik ezt a hagyományt. A "pucolás" abban áll, hogy kaszakéasel vagy más nagyobb késsel levágják a répa leveleit,elálló gyökereit, i megtisztított répát takarmányos kasokba gyűjtik, - ha felesnék, ugyané kasokkal mérik széjjel s a kasokból töltik a kocsiderékba. Akik a répalevelet feletetik a tehénnel, azok ugy pucolják,hogy külön halljon a száraza és külön a zöldje, A répával együtt azután az udvarra szállítják a zöld levelet is. Különben nea szeretik,ha élő répának megszedik a levelét, azt mondják, hogy nem tesz jót neki; mégis az asszonyok az aprólék számára egy-két levelet le-leszednek minden fejről, nyáron át. A répát a földről as udvarra deszkával, vagy csuszóval magasított oldalú kocsin hordják be. Az egészségeseket elvermelik s amikor a tök elfogyott, répával etetik a jószágot.Igen kedvelt takarmány törekkel keverve, "pászolva". A répát ehhez feldarabolják,legyalulják a répagy ad un, vagy az ujabb divata haj tós répavágón. Néha két napra valót is elkészítenek előre. A szarvasmarha ugy szereti, ha kicsit befülled, megmelegszik, savanykás ízt kap. A lő is megeszi így, ha éhes, de jobb szereti frissen elkészítve. "Marhának nagyon jó a rípa, tejel is tőle, hízik is. A töreket megpuhítja,jól esik neki." Néha szomjúság ellen is répát tesznek a jószág elé. Például ha tavasszal a határban a frissen tisztított kut vizét a ló nem issza,néhány fej répát tesznek elé a here után, hogy ne szomjazzék annyira. A répa a második esztendőben terem magot. Az elvermelt répából szép,sima, nem "ágas-bogas" fejeket válogatnak magtermelésre.A répának több fajtája van. A "sajtrépa" "mint egy kalapkupa, tömött, gömbölyű, nem megy be a fődbe". Jobb nála a "karórépa"^uely inkább a földben terem. "Nem romlott tavaszkor sem, húsvétig ie elállott, erős vót a természete." Legújabban a "takarmánycukorrópa" van terjedőben. A 40es években támadt fel a divatja. Nagyobb a cukortartalma,mint a marharépáé, de nem olyan kemény, mint a cukorrépa, a jószág nagyon szereti. Az a fajta a kedvelt, melynek répája a főidben van, "mennél jobban ki van a fődhül, annál vizesebb, annál kevesebb a tápértéki". A magnak szánt répát a kertben ültetik el ház mellett,• viil-