Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 2. szám - Az átányi gazdálkodás ágai (Budapest, 1961)

Növénytermesztés - Kukorica

gő felibe is, hetven napra beért." Külön fajta az a kukorica, amit azért ültetnek, hogy gyengén megfőzzék. Nem is a kukorica táblába ültetik el. A dinnyeföldön,krump­liföld k'jrül szoktak ültetni belőle egy-egy sort. "Fehér csemege kuko­rica, gyönge állapot a leszedjük, megfőzzük. Van közte tarka, lilasze­mü fajta is." Ismét más fajta az a kukorica, amelyik télen szemesen való megfőzésre alkalmas: "annas van megint egy különös fajtája, tizenkét soros (mások nyolc sorosnak mondják), nagy lapos szemű, de gömbölyű a teteji, nem olyan horpadt, mint a lófogunak. Felvégen apósoméknak, a­nyósoméknak mindig vót" - mondja Kakas József - "nálunk nem nagyon Lehetett találni, az csak egyik-másik házná vót." Kicsi, fehér szúrós szemeivel különbözik a többi fajtától a pattogatni való kukorica. Ennek is különleges helye van, de a kukorica táblán. "A közepibe ültetünk egy csíkot a cirok mellé, a cirok árnyé­kába" - mondják - "vagy körül a napraforgó mellé, annak az árnyékjába. gz akkor jó, ha hit"ány kis kukorica marad, ha rendes helyen kifejlő­dött, szúrós lett. Olyan hely kellett neki, ahol szenvedett az árnyék­tul, rossz fődtül vagy, mer sűrűre hagyták.Törésnél nem szedtük külön, fosztásnál elárulta a fajta, akkor külön tettük." "Minél hegyesebb, az a jó pattogtatni, - de elfajzik, mer a többi közé ültettük." Sok gazdaságban vetnek egy kiscsövü, apró keraónyszemü kukori­cafajtát is kifejezetten azért, hogy a csirkéknek adják enni. Egyik­másik idős ember ugy beszélt róla, mintha ez a régi magyar fajta kuko­rica utóda lenne: "kis mennyiségbe, hogy 5-6 zsák legyen, ültettünk apró csövű kis gömbölyű szemű sárga kukoricát... Azt meg azért,?, ©cir­ka el tudta nyelni, nem olyan nagyszemü,nem kell törni. Mikor odajut, hogy már adhatjuk neki a kukoricát,attól már ugy nyől, mint a kender." Mások ugy emlegetik, "cinkotai kukorica" "kis csirkének való barnább piros, apró szemű cinkotai kukorica. Nem nyől nagyra csutkája se, szá­ra se, alacsony, víkony szép kukorica. Apró kis szemei vannak, de csu­da acélos. A kis csirke rászokik könnyen." A fajta megválasztása mellett nagy gonddal történik a vetésre szolgáló csövek kiválogatása is. Egyik-másik háznál már fosztáskor ki­választják a legszebb csöveket. "Mikor morzsolgattuk, akkor is félre tettük a szép csövet. Ej, de szép hosszuszemü, piros csutkája arany lófogu,- ebből szeretünk vetőmagot."

Next

/
Oldalképek
Tartalom