Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 2. szám - Az átányi gazdálkodás ágai (Budapest, 1961)

Növénytermesztés - Köles

Többféle kölest iBeérnek ítányon: as egyik fajta a rövidebb­szára "veres köles", a másik a magasabb szára fehérmaga fajta és em­legetnek még kék színű kölest is. 1 veres köles valamivel hamarabb be­érik, mégis jobban kedvelték a fehéret. Ha kásának hajaltatják, ennél a fajtánál "elvész a hajalatlan a tObbi közt, kivttl is fehér, belflrül a széki is fehér." 1 veres kölesnél viszont a meghajalt fehér szemek közt illetlenül "tüntettek" a veres meg sárgacsikos magok. 1 kölest vagy zöldjében vágják le takarmánynak, s renden meg­szárítják, rudasba hordják, boglyázzák, mint a többi takarmányt - vagy hagyják megérni magnak. Az érett köles aratása sietős munka. "A köles olyan, ha talpon rendesen meg hagyja érni, el is szökik. Olyan, mint a zab, a hegyin kezdődik az érés, megy lefele. Mire az alja is megérik, fölülről már kiment a szem. A legkisebb szélre kiperdül." A köles aratása a gabonáéhoz hasonlóan történik. A magasszáru fehér köleshez úgy szerelik fel a kaszát, mint búzához, az alacsony veres köleshez elegendő a "lucerna vessző." Levágás után a félig zöld kö­lesnek több napig száradnia keli renden vagy markokba szedve, utána lehet csak bekötni. "Ugy kötik kévébe, mint a búzát, nyakon fogják,ugy csavaritják meg kötélnek."Csak kisebb kévét kötnek, mint búzából, ki­sebb keresztet is raknak belőle. Akinek több kölese van, be se köti kévébe, hanem "rudasba hányja", s takarmányhoz hasonlóan rakja kocsira behorddshoz. A hűvös, borús őszi időben a másodvetés köles gyakran nem tud megfelelően kiszáradni. Cséplés után ezért a magot a padláson vagy az udvaron rögtön ponyvára terítik, s huzat ereget ővel kevergetve szárogat­ják. A köles szalmája gyenge takarmány, de az árpaszalmánál azért többre becsülik. Hazátlanul, magában adják a jószág elé. Maga a köles méghajaltatva kásaként szolgál táplálékul. A kö­leskása ma már régies eledelnek számít. Tannak még hivei, de már azok sem fogyasztják rendszeresen. "Én még a hurkába is jobb szeretném,mint a rizskását, jobban beveszi a zsírt" - mondja Kakas József, bár kony­hájukon jő pár éve nem fordult meg köles. Az átányi malomban már nincs hántoló berendezés. A háború utáni években még a nánai malomban dolgo­zott köleshántó - itt haj altattak legutoljára az átányiak kölest saját fogyasztásukra, félig-meddig szükségből, á második világháború utáni

Next

/
Oldalképek
Tartalom