Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 2. szám - Az átányi gazdálkodás ágai (Budapest, 1961)

Növénytermesztés - Buza

létermázsa buza, Tetőmagra 4 métermázsa. Azután kiment az egyháznak 1 •ár után 50 kilogramm buza, Tasélesítésre a kovácsnak kommenció 25 kiLó, a szőlőpásztornak megint 25 kiló,ha tartottam két darab marhát,azatán 50 kiló buza a pásztornak. A kondásnak megint 25 kiló buza, egy lisznó és ahhoz kihajtott malac után. A többi maradt adóra s ruházatra, de ha módunk vót, biztosítottuk a másik évre való kenyérnek valót is, legalább félig."Kovács Sámuel 70 hold körüli nagy gazdaságában néha 180-200 mázsa búzát oszthatott be. "A gép elvitt 22 mázsát, aratórész 20 mázsa. Vetőmagnak eltettünk 25 mázsát, a családnak megint 25 mázsát - nem mintha annyian lettünk vóna, de nem vót a ház kosztos nélkül szinte egy nap se, aki ott dógozott, megkínátuk. A pásztorok elvittek 5-6 mázsát, a vincellér s az éves cseléd 12-12 mázsát kommencióba, a papnak adtunk 360 kilót. A többi mehetett eladásra." 1910 körül - ugy emlékeznek az idős emberek - az Eger vizén járó makiári Alsó-malomban még "parasztra őrölték" a búzát, "lehullott a liszt, benne maradt a korpa, sárgaréz szitával szedték ki az asszonyok a korpát". "A selyemszita kivette a legelejit, ha komába (gyermekágyas asszonynak készített étel-ajándékba) kellett szép liszt - de magunknak jó vót amúgy is. Veres liszt vót akkor, derce." A gőzmalmokban a gazda már minőség szerint osztályozva veszi át a lisztet. Manapság ha egy mázsa búzát elvisznek a malomba,általában 88 kiló őrleményt kapnak vissza: 66 kiló lisztet, (egyharmada első liszt, kétharmada kenyérnek való), s 22 kilő" korpát. A molnár 10 kiló vámot vesz s két kilót leszámít póriasra, hullásra. A kétféle liszt az asszonyok keze alá kerül,s mint a táplálkozás legfontosabb nyersanyaga használódik el a háztartásban, kenyérnek, tésztának. Liszt nem kerül ki a gazdaságból eladásra, piacon sohasem írulták. Szegényebb asszonyok viszont a század elején még megsütött kenyeret hordtak eladni hátukon az egri, hevesi piacra. A korpa a jószág elé kerül s főleg a disznófélének fontos tápláléka.Ettől fejlődik szépen a malac, "mer a kukoricától zsírra hízik, de a korpától nő". "A korpa majdnem ugy néz ki a sertések táplálkozásában, mint a kenyér az embernek" - mondja egy gazda - "nem unja meg." A liszt mellett lehulló korpának tehát fontos szerepe volt a gazdálkodásban. Nagyobb létszámú család, ugy mondják, azért nevelhet könnyebben disznót, mert többet őrletnek, több korpához jutnak. Ea valaki magi nem etetné fel a korpát, jó áron eladhatja a piacon is. Ára felette