Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 2. szám - Az átányi gazdálkodás ágai (Budapest, 1961)

Növénytermesztés - Buza

kével-törisboronával dolgozott, ma egyre több a versengés a különböző szintű gazdaságok közt .Az uj tüköracél ekéket a szegényebb gazdák több évtized késéssel tudták csak beszerezni s egyesek még a gyűjtés idején is dolgoztak - több fáradsággal kevesebb eredménnyel - régi fagerende­lyfl ekével. Szegény embernél ritkán áll rendelkezésre a többféle boro­na, csúszó, henger) kevésbbé tud élni a korszerű technika lehetőségei­vel. Korábban a vetés szorosan hozzákapcsolódott a szántáshoz, an­nak szinte egyik mozzanata volt. A gabonát általában kétezerre; alőlra és felülre szórták el, az elszórt első vetőmagot ekével forgatta be a gazda, majd a friss szántásra szórta el a mag másik felét. Szántásnak és vetésnek ez a szoros kapcsolata utóbb meglazult, részben a vetőgép megjelenésével, részben a talajmunka átalakulásával.Az uj,mélyen szán­tő ekék elé nem érdemes alólra magot szórni. A 30-as évektől az őszi mélyszántás általánossá válásával s az ekekapák elterjedésével szokás­sá vált a tavasziak vetése az eke mindenféle munkája nélkül: az ősszel alaposan megmunkált földet csak a sekélyen dolgozó ekekapával vagy a borónával húzatják meg és utána vetőgéppel vetik. Ha ősszel vagy ta­vasszal frissen szántanak is, az idő járásától függően egy-két nap el­telhet a szántás és a géppel való vetés között* A vetőgép megjelenése csökkentette az egy holdhoz szükséges vetőmag mennyiségét s azzal, hogy a magot egyenletesen osztotta el, e­gyenletes mélységbe tette, jelentősen megnövelte a terméseredményeket* Az aratás munkájában az áttekintett időszakban alig látunk mó­dosulást. Hasonló kaszapengével s egykocsu kaszanyéllel arattak az á­tányiak 100 év előtt is, csak akkoriban a kaszát még nem a "vasárus boltból" hanem falusó kereskedőtől vették* Csupán a legöregebbek emlé­kezetében él egy még régebben lezajlott változás emléke* ők még láttak használatban arató sarlót, bár csak elvétve szegényeknél vagy ha a ro­zsot zsuppnak szánták* A hordás felszerelésében a kocsi és a lószerszám nagyot válto­zott. Maga a kocsi megrakása s a béhordás azonban nem sokat módosult. Itt szintén az emlékezet peremén látszik egy változás. Az idős emberek ugyanis még elvétve használtak a századforduló'körül rakonoát. a ven­dégoldalak, rudallőkötelek már akkor divatban voltak.Régi emlék az is, hogy a gabonafélét kévébe kötetlenül hordták be. Efféle eljárásra csak árpával kapcsolatban emlékeznek már*

Next

/
Oldalképek
Tartalom