Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 2. szám - Az átányi gazdálkodás ágai (Budapest, 1961)

Állattartás - Disznó

aál, akár a továbbtenyésstésre ásást fajta megválasztásánál legnagyobb figyeleméi azt vizsgálják: jól hizlalható-, as állat. "Szokták nonda­ni, amelyiknek hosssn óra van, nem jó hízó less. Meg az étkitul függ, minó átkes. is egyik finnyáskodik, be lekap meg odébbssalad, a másik e­szik folyvást, meg eeak talál, mikor ett, akkor meg fekszik. 1 másik utána is koncsorog, felvan. Is a jó híaó, amelyik jóllakik, oszt fek­szik." Ha lehet, nérik a hízónak való elődeit ia. "Ha jó fajta vót,jó hisánkos, annak a szaporulatából válás stank hízónak valót. Tan olyan, .jó malacot nevelni, de nem hisánkos." Fajta szerint a mangalicát s as ujabban kedveltté vált "turcsi­óra, meg hosszuóm angolokat" különböztetik meg. Tásároa most az an­gol fajtát keresik jobbam, bár as átányiak azt tartják, hogy a manga­lica a legzsírosabb s annak van "a legjobb portékaja,leggengébb huss." A hizlalás célja pedig Ítányon elsősorban az, hogy sok zsírja legyen a disznónak. Híres jó hlsókat azzal dicsérnek, hogy felemlegetik mennyi zsírjuk lett. "Meghízott olyanra, 70 liter zsírja lett,két méter hoas­sza volt.A fia egy kis elmaradott malac volt, az is 65 literes lett." Aki teheti, kocát fog be hízóba. Az ártány szalonnája, úgy tartják, nem olyan jó, nea is olyan "egyarántos" a hasaalja - a kané meg éppen nem jó, megérzik a kanszag rajta. Be kan csak ritkán kerül leölésre,ha valamilyen okból idejében, mint "süldeláket," nem lehet ki­herélni. As ilyet disznóöléskor, mihelyt leszúrták,kiherélik.Azt mond­ják: így "a kanszag nem érzik annyira". Máskülönben három hónapos ko­rukban herélik ki a süldőket. Jó her élők hírében álltak a pásztorok, de a gasdaemberek között is számos hossáértő akadt. A kocák miskárolására kevés a példa - a műtétet általában állatorvos végzi egyéves süldőkön. Utána as állat könnyebben, nyugodtabban hízik. Legszívesebben fiatal, azévi süldőket hizlalnak. Téli malacok alkalmasak, "márciusi-áprilisi malac, az már nem jő hízónak (abban az évben)" -"-magyarázsa egy gazda - "eladtam, vettem másikat, stidőt". Altalános érvénnyel nem lehet meghatározni,hogy mennyi termény szükséges egy anyadissnó vagy egy süldő eltartásához, egy hízó meghíz­lalásához. Legtöbb gazdaságban "gondolom szerint, szemre megy a disz­nónak - aki nem pésér veszi, nem számolja". A disznó sok mindent meg­eszik, az időjárástól, esztendők változó termésétől függően más-más e­ledel kerül eléb«. Ha uj előtt kifogy a szemestermény, a nyájas álla­tok csak dudvat kapnak s egy kis moslékot. Régies gazdáknál korábban

Next

/
Oldalképek
Tartalom