Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 2. szám - Az átányi gazdálkodás ágai (Budapest, 1961)
Állattartás - Birka
lőtte a juhokat néha csupán hordába ültetve fürdették. A gJ a PJ Ä * * ssőröa hör aellett a birka aáaik két haszna a szaporalat s a tej. A kosokat szent Mihálykor eresztik a nyáj közé,az állásra így február közepén, nároiusban lehet számítani .Az anyajuhok általában egy-másfél hdnapos bárányokkal mennek a legeidre, bár olykor egyik-másik birka kint a mezén ellik meg. A tej májusig teljesen a bárányoké, osak azokat az anyajuhokat fejik kezdettől, melyeknek báránya elpusztult. Aa elválasztást azzal kezdik,hogy estére külön rekesztik a fiatal állatokat, s reggel az anyákat megfejik. Néhány hét után azonban már teljesen elkülönítik a bárányokat,a kétszer fejik a birkákat. A tej kitart őszig, "ősz faléig", nikor a juhok elapasztanak. Az ellesnek és fejesnek ez a rendje megkívánja, hogy tarasstől őszig a kosokat elkülönítsék az anyajuhoktői. "Ha a juhásznak van arra való gyereki, meg hat, ayole vagy tíz kossá, azokat külön veri. Szól a másiknak ia: én külön hajtom. Néha 50-60 kos is összeverődik." Bfféle lehetőség híján a kosok a nyáj között maradnak,de kötényt kapnak, "lekötözik" őket. A tejhaszon igénybevétele különböző az egyes birkás gazdáknál. "Lacsháziék ssinte csak a saját szükségletükre fejtek" - mondják például - "igaz, nagyon jó bárányaik vótak." Másoknál rendszeres, jelentós bevételi forrás a juhtejből készített gomolya. Korábban a juhos gazdákhoz egri piacozó-kereakedő asszonyok jártak le, s szombatonként elvitték a gomolyát. Manapság a fölösleg általában Hevesen kerül piacra - vagy a tejszövetkezet vaazi át. A savó a disznók vályújába jut, így a juhos gammák portáján a a határbeli juhász tanyák mellett mindenütt ott látjuk a disznóólat ia. Maguknak a birkáknak az eladására többféle mód Óa szokás is van. Tavasszal eladhatók a nem rég elválasztott bárányok, "ollós után egy hónapra, öt hétre, ha nem akar annyit tartani." Bárányt asonban jobbára csak kényszerűségből adnak el,aki teheti, két-három éves korra felneveli a fiatal állatokat. A toklyókból a legerőaebbekat meghagyják kosnak, minden 20-25 anyabirkához számítva egyet. A többit kiherélik, s kát évaa korában mint ürüt értékesítik. As eladás ideje őaasel van, mikor a birka a tarlókon feljavul. "Két-három éves nagy erős birkák, íagy csomók vótak, meghíztak a legelőn, öt-hat ürüt elhajtott a vásárra, kifizette as évi adaját" - emlékezik Boros János, ősszel mustrálják ki a kiöregedett,meddő anyákat is. A "mustra birka" szintén kelen-
