Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1961)

Vincze István: A szőlőhegy birtoklása és rendje

város és a földesúr joghatósága összefonódik. Említett kitűnő minőségű bort termelő falvaink határában lévő, főleg apró földesúri majorsági szőlőktől elfoglalt hegyek rendtartási szabályairól írott emlékeink nincsenek. Feltehetően itt az ári birtokosok saját kezelésében lévő szőlőik munkáltatását és felügyeletét sze mélyes megbízottaik, a vincellérek révén látták el. A szőlők őrzésére szőlőpásztorokat, kerülőket fogadtak fel. A kevésszámú paraszti szőlőbirtokra érvényes külön reguláció kibocsájtása nem volt indokolt. Eger és a hozzátartozó falvak szőlőhegyeinek rendtartását a püspök és a káptalan "Kettős Földes Uraság", valamint "Eger Város Birája és Tanácsa" 1773-ben adta ki "A Szőlő Hegyeknek Szorgalmatosább Müvelésére és Nagyobb hasznok vételére..." A szőlőhegyi szabályzat betartásáról részben a földesurak tisztjeik révén, részben a város tanácsán keresztül gondoskodtak. A fentebb idézett földesúri rendtartásokkal szemben itt már nyoma sem igen van a közrendű birtokosok autonómiájának. A hegybíróság és a kisebb tisztségek betöltése is inkább földesúri alkalmazás, felfogadás, mint választás útján történt. Minden vonatkozásban az előbbieknél szorosabb földesúri felügyelet tűnik ki, amiben a végrehajtó szerv elsősorban a városi tanács. Az instrukciók a rendtartási vonatkozások mellett sok tekintetben rávilágítanak vidékünk szőlő-müvelósbeli, termelési sajátosságaira, a kilakáult munkaszervezetekre stb. így bővebb ismertetésük célszerűnek látszik; s ahol erre lehetőség volt,az eredeti szöveghez ragaszkodva emeljük ki a legfontosabb részleteket: A szóllós Gazdától a rendtartás megkívánja, hogy szőlőit "illendően és igazán mivellye, vagy mivélte sse, annak minden szükséges munkáját adgya, vagy adassa meg". Bérmunkásokkal történő müveltetés esetére előírja a gazdának, hogy mely szőlőmunkákat kell napszámosokkal és melyeket lehet szakmanyosokkal végeztetnie. A szakmányos a vállalt mui*kf» mielőbbi elvégzésére törekszik, így "a Szakmányos Munka által a Szőllők csak ronttatnak és vesztegettetnek", ezért "Meczést, Kötést,Igazgatást, Kapálást tellyességgel szakmányba adni nem szabad". Más munkáknál viszont, "mivel pedig Tavasszal több Munka egybe gyűlne,Szüret után pedig sokszor rossz üdőtül félni kellene, ezért a Nyitásnak és Fedésnek szakmányba adása el Nézettetik. De a Venyigeszedés, Hordás, Karózás, Földeilés és Trágyázás Szakmánya nem tiltatik". A gazda,aki szőlője munkáltatása

4- hanyagolta és "munka hibában tapasztaltatik Először a Hegy-Birák által fog inttettetni, Másodszor