Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1961)

Vincze István: A szőlőhegy birtoklása és rendje

az Hegy-Bírák által a Táros Birájának és Tanácsának feladattatván, keményebben fog dorgáltatni.fedettettni és jobb munkára ösztönőztetni... pénzbeli büntetésben...Tagy ha inkább tetszik...Nap Szám számú pátcza ütésekben fog elmarasztatni, ha végtére még ez sem volna elég és munkálat lanságának helyes és elégséges okát nem adhatná a H. Földes Uraságnak fog fel adattatni, hogy folyó szokás szerént Szőlője egy pénz nélkül Confiscáltasson és adattasson jobban művelőnek." A szőlők adás-Tétele, cserélése, szaporítása,új szőlőföld felfogása csak az uraság tudtával történhetett. I vonatkozásokban tartozott a gazda a hegybírónak jelentést tenni, akinek közvetítésével a földesúri, illetve Tárosi nyilTántartásba, - protocolumokban - ezek bejegyzésre kerültek. Tilos Tolt a gazdáknak a szőlők közt, Tagy a szőlők aljaiban méhet tartani, azoknak elvesztése és confiscálása büntetése alatt. Ugyancsak tiltott volt az állatok legeltetése: "szüreti alkalmatosságon kivül senkinek sem szabad a szőlő allyakban és rétekben (ha mindjárt tulajdon magáé volna is) Marháját legeltetni". Nem volt szabad senkinek sem szőlőt árulni sem az egri piacon, sem utcákon. Általában tiltották a gazdáknak, hogy munkásaiknak a kiszabott bér mellett ételt, italt adjanak, ^e e tekintetben különbséget tettek közönséges gazdák és "érdemes, főbb renden lévő Szőllős Gazdák" között,ez utóbbiaknak megengedve azt, "mivel a főbb renden lévők önnön magok nem Szőllő Művesek, azért is Szőllő Műveseket nehezebben találnak, ha csak nem kedveznek. És így ebben csak a köz Nép reguláztatik." A Szőllő Munkásokra nézve megszabták a regulatiok azok munkaidejét, számukra kifizethető béreket és munkájuk rendjét, különbséget téve a nyári és téli munkarend között. "Szent Józseff Naptul fogra Szent Mihály Napig akár közelebb, akár tárolabb levő Szőllőkben a Munkás egész Napi-számra reggeli ött órakor mán Munkába állyon és Nyele óráig egy huzamban dolgozzon. Nyolc órakor leülvén fél óráig fölöstökömözzön; Kilenced fél órakor ismét állyon bé a Munkába 12 óráig dolgozván; 12 órakor leülvén egy óráig ebédellyen, egy órátul fogva 4 óráig dolgozzon, 4 órakor ismét fél óráig uzsonnázzon, ötödfól órátul fogva Nap Nyugottig dolgozzon, az Városhoz közelebb lévő Szőllőkben; aki pedig távolabb levő Szőllőkben dolgozik, az ollyan ugy indullyon a Munkábul haza felé, hofy Bsp Nyugottig a Városhoz közelebb levő Szőllőknek Munkásaivá egye emben ha --ehess.n. Ekkópen tehát mind közelebb, mind távolab' levő Szőllők en aló munkások egy rendtartásban