Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1961)
Vincze István: A szőlőhegy birtoklása és rendje
hegyközség autonómiáját és a választott paraszt tisztviselők viszonylag széles jogkörét. Ilyen jellegű hegyközségeket, ill. annak hagyományait elaősorban Dunántúl egyes szőlőterületein találhatunk. 12 A szőlőhegyek rendjének földesúri regulációkkal, instrukciókkal való szabályozása a I7II-XTIII. században elsősorban Felső-Magyarország szőlővidékeire jellemző. Az előbb leírt hegyközségi formáknak erről a vidékről írott emlékei nincsenek. Több földesúri szőlőhegyi szabályzatot ismerünk ugyan az egykori Beregszász-Nagyszőllős borvidékről, amelyekben a jobbágy-birtokosoknak a hegyközségihez sok tekintetben hasonló autonómiája tűnik ki, de ezek a birtokközösségek mégsem vehetők egy kategóriába a dunántúli hegyközségekkel. Kialakulásuk egyrészt későbbi lehet, másrészt mind létrejöttükben, mind működésükben jelentősebb és közvetlenebb a földesúrtól, vagy földesúri közösségtől való függésük. Legtöbbször a földesúr rendtartási, felügyeleti joga nem közvetlen a birtokközösségre hárul, mint a hegyközségek esetében, hanem a helység közigazgatási szerveire. A nagyszőllősi földesarak rendtartása 1674-ben e tekintetben kimondja,hogy: "a szőlőhegynek minden directioját egészében adjuk Szellős városi birák kezében, kik mindeneket a hegyaljai szokás szerint dirigáljanak, egyedül csak az szokás szerint való appellationak revisiőját reserváljuk magunknak." Arra nézve, hogy nemcsak a városok, de a falvak esetében is a helység közigazgatási szervei gyakorolják a földesúr rendeletéből a szőlőhegyi felügyeletet, ugyanez a rendtartás utal: "Szén jő rendelésünk pedig és végzésünk nemcsak itt Szőllőst, hanem mindenütt a Tiszán tul lévő jószágunkon is akarjuk, hogy minden punctusokban mindnyájunktól és mindenektől megtartassák és mindenütt a szőlők igazgatása,a falu birája mellett maradjon..." 1 ^ A legkorábbról ismert, fenti területről származó rendtartás 1625-ből való, amelyik rendelkezésének pontjaiban a legszorosabb rokonságot mutatja a dunántúli hegyközségi articulusokkal, minek alapján a két terület feltehetően meglévő korábbi kapcsolatára kell gondolnunk. 15 Szűkebben kutatási területünkhöz közeledve a szőlőhegyek rendtartása, igazgatása és felügyelete a hegyaljai városokban, valamint Miskolcon és Gyöngyösön ebben az időben már közvetlen a városi tanácsok tiszte.Ezek joghatósága alá tartoznak általában,saját polgáraikon kivül,a város határában birtokló nemerrendű birtokosok is, és a szőlőhegyekre vonatkozó rendszabályokat a városok irott törvényeibe foglalva találjuk. 16 Eger, mint látni fogjuk kivétel e tekintetben, ahol a J
